Jonapot!
Mitöl csuklik egész nap egy 3 és fél éves gyerek ? kissebb nagyobb szünetekkel de csuklik egész nap 5-10 percig is eltart

Tisztelt Doktornő!

32 éves nő vagyok, lelkileg elég érzékeny és gyakran érzem úgy, hogy nem felelek meg az élet kihívásainak, mintha erőmön felül csinálnék dolgokat, pl. a munkámban, mellette tanulok is. Két éve mitrális prolapsust állapított meg egy kardiológus, ami miatt még jobban el vagyok kenődve, fronthatás, illetve stressz vagy megterhelés hatására hamar elfáradok, olyan ez mint egy ördögi kör, nem merek semmibe sem belevágni, mert tudom mindenki rajtam sajnálkozik, mert ők nem tudják milyen érzés a szúrú mellkasi fájadalom és a heves szívverés.Néha eltúlzott, irreális félelmeim vannak, főleg reggelente.Volt egy párom, aki szintén nem értett meg és szinte csak szenvedtem a kapcsolatban, ő nagyon erős volt fizikálisan, de lelkileg üres.próbáltam sokat fejleszteni érzelmi téren, de nemhogy sikerült volna, én borultam ki tőle, szélmalom harc volt, másrészről viszont nagyon kötődtem hozzá és szerettem.Sokan azt mondják rám, hogy másokért nem szabad ennyit tennem, magamat nézzem inkább. Azt szeretném kérdezni, hogy a lelki szenvedés okozhat-e szervi bajt? Mit tanácsolna, hogyan tartsam egyensúlyban a testem és a lelkem? Milyen sportot űzhetnék?Vagy érdemes lenne pszichológushoz fordulnom?Szívesen megteszem azt is.
Előre is nagyon köszönöm válaszát!
Üdvözlettel:
Anikó

kedves doktórnő!
Nagyon fiatal lány vagyok folyamatos veszekedésbe nöttem fel.
Alapból nyugott békeszerető ember vagyok,de nagyon hamar fellehet idegesíteni.Apró gondokon is ugy felstresszelem magam hogy török zúzok mindent ami az utamba kerül!Ilyenkor a fejem is fájni kezd és forroság érzet van benne!Mindenki folyton mondja hogy mért idegesítem igy fel magam mindenen,de nem értik meg hogy nem én csinálom,jön és nem tudom irányitani!Az alvással is bajok vannak:reggelente fél óra óra kell ahoz ,hogy életképes legyek.Melegem van mint ha felfornék,sokszor leizzadok és nagyon rossz a közérzetem is.Nagyon rossz nyomasztók a reggelek!Kérem ha tud segítsen!!!Mitől lehet ez?Mivel lehetne kezelni?
válaszát előre is köszönöm:Tisztelettel:Katalin

Tisztelt Dr. Bezzeg Éva!

2007-ben szkizoaffektív zavart állapított meg egy orvos nálam a pszichiátrián. Azóta járok járóbeteg ellátásra. A körzeti pszichiáter nyugdíjba ment, új orvoshoz kerültem. Két beszélgetés után azt mondta, hogy felejtsem el, hogy ez a betegségem, mert szerinte nem. Gyógyszert 2 éve nem szedek, de néha kiborulok és akkor az antipszichotikumot veszem be egy pár napig, jobban leszek tőle. Az a kérdésem, hogy honnan lehetne megtudni, hogy most valóban az e a bajom vagy sem, mert ha nem az, akkor tovább kellene lépni, és meg kellene tudni a valódi bajt és arra célzottan gyógyszert szedni.

Köszönöm válaszát!

Tisztelt Doktor No!

En egy 30 eves egeszsegugyben dolgozo lany vagyok, a problemam a kovetkezo: par honapja egy megmagyarazhatatlan,ijeszto erzes lesz urra rajtam ,ha egyedul a konyhaban tartozkodom es nagy kesek vannak a kozelemben.Akaratomtol fuggetlenul attol tartok, hogy gyomorban szurom magam.Tudom ,hogy ez egy abnormalis dolog,azt is tudom ,hogy nem szeretnek kart tenni magamban,de sajnos nem ertem, hogy mitol erzem ezt a kesztetest.Amit meg fontosnak tartok,hogy kb.6-7 eves koromban egy este azzal szaladtam ki anyukamhoz,hogy tegye el a nagy keseket,mert felek,hogy nehogy megszurjam magam.Gondolom van valamilyen osszefugges a ket dolog kozott.Kulonben gondtalan es nagyon jo gyerek korom volt,mind a mai napig nincsen semmilyen lelki problemam ami erre a dologra vezetheto vissza.
Ezt a felelmemet nem gyogyszerek segitsegevel szeretnem megoldani,mert en egy kiegyensulyozott,ertelmes nonek tartom magam.
Szeretnem a segitseget kerni,hogy On szerint mikent tudnam legyozni ezt a problemamat,mert szinte folyamatosan ez foglalkoztat.
Valaszat elore is koszonom,bizom a segitsegeben
Tisztelettel: Andrea

Üdv! 21 éves fiatalember vagyok Bp.Vagyok/voltam vizsgálaton teszteken is.Hogy a következők mit jelentenek!?:

-Beck Szorongás leltár=27 pont(közepes szorongás)Diszfunkcionális attitűd skála fokozott érzékenységet jelez a teljesítményigény:(-10),omnipotencia (-10)területen,Reménytelenség Skála=17 pont(reménytelenséget jelez),Önjellemző panaszleltár=16 pont (jelez),Beck Depresszió kérdőív=18pont (enyhe érték)Várom levelemre mielőbbi szíves válaszát.

Tisztelt Doktornő !
Kb 3 honapja derült ki pajzsmirigytulmüködésem van.Minden ezzel járo tünet sajnos meg van.Napi 3x1 metothyrint szedek.Mellé először rivotrilt napi 3x05 szedtem ettől állandoan álmos voltam,figyelmetlen,és teljesen érzéketlen voltsm minden iránt.Ezért átváltottunk xanax sr 2 mg retardra,este 1 szem.Már az első szemnél ugy éreztem mintha gyomorrontásom lenne,de ugy gondoltam majd elmulik.A második hét ota már nagyon fájt a gyomrom,ugy éreztem gyomoridegem lett.Ezután frontint 3 x 025 irt fel az orvos,ezt tegnap ota szedem.Már nagyon bizalmatlan lettem.A kérdésem az lene Őnhöz.Miért kellett erős gyogyszerrel kezdenem?és aztán egyre gyengébb ? MIért kell pajzsmirigytulmüködésre depresszio gyogyszereket is szedni ? Most ez a 025 használni fog ? Mert már ugy érzem gyomoridegem van,ami eddig nem volt. A frontiltol ez el fog mulni ? Válaszát és segitségét előre is köszönöm.Tisztelettel Zsuzsa.

Tisztelt Dokornő!

Egy régóta fennálló problémával fordulok önhöz. Édesanyám alkoholproblémával küzd. Ezt nem vallja be senkinek sem. Amikor konkrét bizonyítékot találok arra, hogy ivott, odaviszemhozzá a megtalált üres üveget, még akkor is letagadja! "Nem tudom hogy került oda" Teljesen figyelmen kívül hagyja a szerettei érzéseit. Amikor én beszélni akarok vele erről a témáról nem képes nyiltan kommunikálni. Van, hogy sikerül "megtörni" és megígéri, hogy megpróbál rá odafigyelni, másnap azonban újra bebizonyosodik, hogy hiábavaló próbálkozás volt. Azt hajtogatja, hogy: "Nem az én dolgom, hogy az ő problémáival foglalkozzak. Nem az én feladatom, hogy megoldjam, mert én vagyok a gyerek és ez fordítva kell, hogy működjön. Senki nem foglalkozik vele, senkinek nem számít hogy mi van vele, mi a problémája. Ő már senkinek sem számít és senkire sem számíthat ebben a problémában." Ezek után én beszéltem nagymamámmal, hogy mégiscsak az anyja és próbáljon meg vele ő beszélni. Neki sem volt hajlandó elárulni, hogy mi a problémája. Szakemberhez nem akar fordulni. Lehetetlen rábeszélni. Vajon tényleg van valami probléma ami miatt iszik és amit nem tud feldolgozni. Vagy egyszerűen maga az alkohol a probléma és így próbál kibújni a számonkérések alól? Mi lehet ez? Depresszió, alkoholizmus? Milyen megoldás lehetséges ebben a helyzetben?? Teljesen tanácstalan vagyok. Válaszát előre is köszönöm.

Tisztelettel:

Egy kétségbeesett 21 éves férfi

Tisztelt Doktornő!
Segítségét szeretném kérni!
Szüleim 29 évig éltek együtt, nem túl boldog kapcsolatban. Édesapám nem törődött édesanyámmal soha, nem számított a véleménye, édesanyám mindent eltűrt, nem volt boldog, ezt láttuk mi is (4en vagyunk testvérek). A szeretet kimutatása, a törődés, az őszinte beszélgetés nálunk nem volt "divat".
Apukám pár éve meghalt. Utána sem változott semmi. Testvéreim közül ketten még kiskorúak, öcsém még csak 12 éves. Édesanyám nem törődött vele soha igazán, egyértelműen hiányzik neki az anyai ölelés, de ezt hiába mondom anyámnak, nem változik semmi. Azt mondja, feláldozta az életét értünk, neki nincs már türelme foglalkozni velünk...
Azt mondja, most kezd el igazán élni, mert, most talált magának társat, akit viszont reggeltől estig ölelget, bármit megtesz neki, amit nekünk soha nem tett meg. Pl. érte megy éjszaka a munkahelyére, hogy ne kelljen sétálnia, de hugomat nem volt hajlandó a bankettjére elvinni, azt mondta "ott a busz"...Melyik gyereknek nem fájna ez?!
Minden nap vedelik a sört, láncba dohányoznak, de a gyerekekre soha nincs pénz, a cigarettát a házban szívják az asztmás öcsém mellett, és hiába mond nekik az ember bármit, nincs foganatja.
Hugom hipohonder lett, apukám halála miatt. Sokat sír, mert attól is fél, hogy édesanyánk nem túl egészséges életvitelének köszönhetően beteg lesz, de anyánk erre is csak legyint "ugyanmár".
Nem tudom elképzelni, hogy egy anya, hogy viselkedhet így a gyerekeivel? Nekem is van már egy gyermekem, de a nagymama vele sem törődik. Eddig azt hittem, hogy nem tudja kimutatni a szeretetét, de egy férfinak akkor mért tudja? Lehet, hogy a rossz élete miatt minket hibáztat valahol? Vagy csak egyszerűen nem tud minket emiatt szeretni?
Beszéltünk már vele erről többször is, de semmi. Csak azt hallja meg folyton, hogy szerintünk mindenért ő a hibás, és ő nem tud változtatni a dolgokon. Mit tegyünk? Kezd betelni nálam is a pohár!
Segítségét előre is köszönöm!
Üdvözlettel!
Bea

Tisztelt Doktornő !

Szeretném Őnt megkérdezni mi a külömbség a xanax sr 2mg retard és a frontin 025 között.Annyit tudok a 025 gyengébb.De a 2 gyogyszer között mi a külömbség ? Válaszát előre is köszönöm tisztelettel Zsuzsa.

Tisztelt Doktornő!

39 éves nő vagyok, középfokú végzettséggel rendelkezem.
Az elmúlt években sajátságos szokásvilágot alakítottam ki önmagam és a szűkebb környezetem számára, és néha aggódom, hogy talán valami komoly baj van velem - nem tudom, normálisnak vehetők-e a szokásaim. A furcsa szokásaim közül néhányat kiemelnék a hozzájuk kapcsolódó előzménnyel együtt:
- betegesen undorodom attól és borzasztóan idegesít, ha valaki használja a céges telefonomat - valahányszor beszél valaki a készüléken, azt követően (amikor senki nem látja) lemosom a telefont - előzménye: pár éve egy török gépkocsivezető használta a céges telefonomat. Miután elment, rápillantottam a telefonkagylóra, amit fülzsír borított, és majdnem sárgaságot kaptam a látványtól. Attól kezdve folyton sikálom a telefonomat.
- ha valaki ráül az irodaszékemre, az első adandó alkalommal kitisztítom kárpittisztítóval, ill. ameddig ezt nem tehetem meg, leterítem egy kardigánnal vagy más olyan ruhadarabommal, amelynek tisztaságához nem férhet kétségem - előzménye: egy irodán belüli költözés során az egyik költöztető ember, akinek a ruhája koszos és borzasztó büdös volt, fáradtan ráhuppant a székemre. Majdnem elsírtam magam, és szívem szerint vegyvédelmi felszerelésben ültem volna rá arra a székre.
- az autómban fehér lepedővel terítem le az ülést, amelyre senki más nem ülhet rá, csakis én - előzménye: szintén költözködés során történt, hogy egy ápolatlan munkás beült a szép új autómba, ill. a volt élettársam gyakran munkásruhában vezette, és egy alkalommal a fehér nadrágomon szürke koszcsíkok éktelenkedtek, miután kiszálltam. A kialakult ellenérzésemet már kárpittisztítóval sem lehet "orvosolni".
Összefoglalva számomra az ülőalkalmatosságaim és a telefonjaim olyanok, mint az evőeszközök vagy a fogkefém. Senkivel nem szeretnék osztozni rajtuk.
Számtalan további, a fentiekhez hasonló "rossz szokásom" van, amiket én egytől egyig végtelenül logikusnak és megalapozottnak tartok, de mivel látom, hogy a környezetemben senki nem rendelkezik hasonló kényszeres szokásokkal, így néha elgondolkodom azon, hogy talán valami komoly baj van velem.

Előre is hálás vagyok a válaszáért és megköszönöm a türelmét.


Tisztelettel:


Ria

Kedves Doktornő,
egyéb okból , szerencsés mellékhatása miatt andrologus javaslatára 3 hónapja szedek esténként 1,5 szem azaz 30 mg Citapramot. Az első két hónapban kedélyállapotom kíválló volt, gondolom a gyógyszertől. Úgy 2-3 hete azt vettem észre mintha a szer már nem hat rám, ezért az adagot növeltem 40 mg-ra. A hatás amit vártam aza dag növeléstől, nem jött el. Az adagnövelésnek is van átfutási ideje, épp ugy mint amikor elkezdetem, vagy mi lehet a gond, esetleg már hozzászoktam?

Válaszát előre is köszönöm.
Ferenc

Kedves doktornő!
NAGYOn köszönöm válaszát!

Tisztelt Doktornő! Kislányom 5 éves,fél percenként,1-2 percenként köhint egyet-kettőt.Egész nap,szünet nélkül.Azt mondja,valami kaparja a torkát.Valószínű,hogy pszichés köhögés,ugye? Az úgynevezett -TIC-betegség tünete is lehet?kb.2 hónapja van ez a probléma,illetve már előzőleg is volt,de akkor ritkábban és csak mindig egyet köhintett.Jelenleg egész nap,most már kettesével köhintget.Az utolsó légúti betegsége óta van e köhintgetés fokozottan.

Kedves Doktornő!
Elég rég óta sokszor megy a hasam, általában akkor ha mennem kell valahová és izgulok. Elég kellemetlen hogy e miatt sokmindent le kell mondani. Voltam már kivizsgálsokon is de azt mondták nem találtak semmit valószínű hogy pszichésen van. mi ilyenkor a teendő?

köszönettel Nóra

Tisztelt Doktor Nő!

26 éves nő vagyok, 3 hónapja diagnosztizált pánikbeteg,azóta 10 mg Cipralexet illetve 2x0.25 mg Frontint szedek naponta, emelett kb. 10 napja 25mg Betaloc Zok-ot magas pulzusra, melynek okát még nem ismerem (kardiológia vizsgálatok következnek). Az első hónap után ismét jól éreztem magam, újra autót vezettem, kíséret nélkül el mertem hagyni az otthonomat és nem rémített meg az egyedüllét sem. Szinte teljesen elmaradtak a rohamok, egészen a múlt hétig amikor újra volt 2 nagyobb rohamom. Végülis meg tudtam állni, hogy orvost hívjak, egyedül (vagyis frontinnal) leküzdöttem a rohamokat, de mégis borzasztóan megrémített, illetve elbizonytalanított. Úgy érzem újra a szakadék felé haladok, és borzasztóan félek, hogy megint beleesek. A tünetek akkor kezdődtek, amikor el kezdtem szedni a Betalocot és szinte az összes mellékhatását tapasztaltam (fáradtság, szédülés, fejfájás stb.)Ön mit gondol, lehet összefüggés a rohamok és az "új" gyógyszer ill. új szituáció között (ezalatt a vizsgálatok sorát értem)? Vagy normál esetben is előfordulhat még pánikroham 3 havi kezelés után? Lehet emelni kellene a Cipralex dózisát? Kérem segítsen!
Válaszát előre köszönöm.

Üdv.Krajzi

Köszönöm,hogy válaszolt,s hogy megpróbált segiteni,de igazából még most sem tudom,hogy melyik úton is induljak el.
Igen,van apukája,4-en élünk egy családban,bár a gyereknevelésben inkább rám hárul a legtöbb minden,a férjem ha megkérem valamire megteszi,de általában nem jól,vagy nem figyel oda kellő mértékben,igy inkább átveszem,még ha több teher is hárul rám tudom,hogy a gyerekek kellő mértékben le vannak rendezve. (Pl: ha férjemre bizom,hogy itassa a kicsit,vagy a nagyot,ő ráhagyja ha nem iszik,és már megy is tovább mást csinálni,vagy tisztába tevéskor nem jól törli ki a popóját a kicsinek,én akkor mehetek újra rendezni,szóval nem jutok előbre ha megkérem,hogy segitsen mert úgyis nekem kell megcsinálni mindent).
A nagyobbik gyerekemmel kapcsolatban akiről irtam előzőleg nem tudom,hogy milyen módszerekkel lehetne lekapatni az ellenkedésről,és hisztijéről,mert mint emlitettem most nem szabad megsiratni a mandula műtét miatt. Ő viszont ki is hasznája ezt,s zsarol engem mindenfélével,és mikor megkapja mégsem tarja be az igéretét,nem iszik.
Doktornő szerint mivel tudnám rávenni,hogy szót fogadjon? (Sosem bántottam,és nem is szeretném,csak szavakkal,vagy más cselekedetekkel célt érni)
Köszönöm előre is!

jóestét anikó vagyok még szűz vagyok nem is csókolóztam nem mozdulok ki itthonról csak a kis háziállataimmal foglalkozok és japán meséket nézek nincs társaságom ön szerint normális vagyok ?van egy barátnőm aki valamelyik nap megkérdezte hogy voltam e már valakivel és mondtam hogy ne erre kinevetett de én nem kivánom a szexet és nem is tetszik egy fiú sem.mit tudna tanácsolni bár megváltozni sem nagyon akarok de barátnőm szerint ideje lene már mert ez így nem állapot.még anyit mamagrol hogy kissé molett vagyok

az ex férjem nek magas a vérnyomása és szedi a codecardot szed és hozzá a rivotrilt és ráiszik
milyen hatással van az agyára ez az összetétél?
és mi történik vele ha hosszu távon szedi?
azért irom le mert egy lakásban élünk és nem birom elviselni ezt az állapotot
néha nagyon tombol néha meg tulságosan csendes
de inkább a tombolás érvényes rá másnap amikor felkel
nem tudom hogy mit lehet vele kezdeni ebben az állapotában
kérem hogy részlesen magyarázza meg nekem hogy mi történik ilyenkor az agyaban

Kedves doktornő!

Bipoláris affektív zavar II. , agoraphobia, dependens személyiségzavar...ez a diagnózisom. 13 éve Seropram és a hozzá hasonló összetevejű gyógyszereket szedek, Lamolep 200 mg, reggel 0,5 Rivotril...
Nem vagyok tünetmentes... állandó fáradságérzet, motiválatlanság "uralja" az életemet, ezen kívül több, mint 30 kg-ot híztam amióta gyógyszereket szedek.
Boldog házasságban élek, orgazmust hosszú évek óta nem éreztem.
Ön indokoltnak tartana egy gyógyszerváltást? Vagy nyugodjak bele, hogy nekem ennyit értek... Pszichoterápiára járok.
Egyre jobban zavar a súlyom, fájnak a lábaim, szuszogok...
A gyógyszerváltásokat nagyon nehezen viselem, a családom szerint otthon nem megoldható, mert egyedül vagyok itthon... és ilyenkor nagyon rosszul vagyok, testileg és pszichésen egyaránt...
Kérem, segítsen, hogy tisztábban lássam, mit kellene tennem... Köszönöm!