Dr. Buda Botond válaszai

Kedves Melinda!

Az Orvostudakozón feltett kérdések zömével általában azért vagyok bajban, mert túl kevés a közölt információ ahhoz, hogy megalapozottan lehetne tippelni, "a partvonalon kívülről bekiabálni".
Nos, az Ön esetében fordított a helyzet: láthatólag minden fontos vizsgálat nagy alapossággal megtörtént az évek folyamán, s Ön ezeket szép egymásutánban rendelkezésemre is bocsátotta.
A mókás az, hogy most ennek ellenére mégis bajban vagyok kissé a találgatással... ;-)
Úgy sejtem, a neurológus kollégák eddig elsősorban úgynevezett elvelőtlenedéssel járó központi idegrendszeri megbetegedésben (sclerosis multiplex és társai) gondolkodtak. Maga a kórlefolyás, s több egyéb eredmény (3 évvel ezelőtti liquor, szemfenékvizsgálat, stb.) ezt a feltevést látszik támogatni. Ugyanakkor erősen elgondolkodtató, hogy 2007-ben sem a liquorban nem volt elvelőtlebnedéses folyamatra utaló úgynevezett oligoklonális gammopátia, sem a kiváltottválasz-vizsgálatok nem hoztak semmilyen kóros eredményt.
Tehát hogy a MOSTANI fokozott rosszabbodását vajon a közel két évtizede feltételezett és időnként kezelgetett elvelőtlenedési folyamatra foghatjuk-e, abban már nem lennék ilyen biztos. Furcsa lenne, hogy egyidejűleg mindkét alsó és mindét felső végtagban is panaszok (zsibbadás, gyengeség, stb.) jelentkeznek, sürgős vizelési késztetés, stb...
Ha megenged egy megjegyzést: pusztán pszichológus tesztvizsgálatai alapján én nem zárnám ki ilyen magabiztosan a szomatizációs zavar lehetőségét. Sőt, szerintem nem is szomatizációs zavarban, hanem kevert típusú konverziós zavarban lehetne/kellene gondolkodni. No persze az sem biztos, hogy itt van a kutya elásva, de annyit megérne, hogy legalább valamilyen szelektív 5-hidroxi-triptamin szinaptikus újravfelvételt gátló gyógyszert beállítson valaki, s próbáljon vele legalább 2-3 hónapot végigszedni. Ha nyár közepére semmit nem enyhül, javul, akkor talán ez a hipotézisünk sem helytálló. Ez esetben további, jóval ritkább, sokkal valószínűtlenebb okok irányába kell majd tovább kutakodni..., de én nem szaladnék ennyire előre.

Most az az izgalmas kérdés: mit talál, mit lát majd a neurológus? Milyen további vizsgálatokat ír elő, s mindezek alapján esetleg mégis nem az elvelőtlenedéses betegség rosszabbodására kell-e majd tippelnünk. Ha nem, akkor szerintem igenis a konverziós zavar a következő "kipróbálandó" ötlet...

Mielőbbi enyhülést, javulást kívánva tisztelettel köszöntöm:

Dr. Buda Botond

Kedves Asszonyom!

Ne izguljon az MR-vizsgálat eredménye miatt; az gyakorlatilag TELJESEN RENDBEN VAN, csupán technikai problémából adódott néhány apró furcsaság, de ez nem a kislánya agyából ered, hanem a vizsgálat műszaki tökéletlenségéből.
Az akupunktúra és az európai orvoslás két teljesen más világ, igen nehéz összehasonlítani őket. Tény, hogy a hagyományos kínai orvoslásban is léteznek olyan akupunktúrás módszerek, melyekkel bizonyos epilepsziatípusokat szoktak "javítani", a tünetekeet enyhíteni, az esetleges rohamokat ritkítani. Hogy ezeknek a módszereknek mennyi a tényleges hatása, azt nehéz eldönteni: a kínai orvosi hagyomány szerint mindenesetre "működik" a dolog epilepsziában is. Ugyanakkor pl. bő egy évvel ezelőtt az úgynevezett Cochrane-adatbázis (a bizonyítékokon alapuló orvoslás "bibliája") feketén-fehéren kimutatta: eddig semmi bizonyítékunk nincs az akupunktúrás módszereknek a véletlen szerencsénél nagyobb fokú eredményességére epilepsziás kórképekben. Szóval az ördög tudja... De ártani valószínűleg nem árthat; egy-két próbát megér!

Minden jót kívánva köszöntöm Önöket:

Dr. Buda Botond

Kedves Beatrix!

Leírása alapján nem lehet pontosan megtippelni, hogy -- ha egyáltalán tényleg beigazolódik, hogy alagútszindrómáról van szó! -- MILYEN alagútszindrómáról. (A látatlanban történő tippeléshez -- sok egyéb mellett -- legalább azt is meg kellene figyelni igen pontosan, hogy melyik ujjak zsibbadnak, s melyek nem /annyira/!)
Általánosságban az alkarra kiterjedő ilyesféle panaszok esetében két alagútszindróma valamelyike állhat. Vagy a csukló magasságában szorítja le egy széles, inas szalag az úgynevezett medianus-ideget, vagy a könyök magasságában szorul be egy szűk alagútba a singcsonti ideg. Hogy persze melyik, ez a panaszok-tünetek részletes ismeretében, neurológiai vizsgálatot követően megtippelhető. Nyilván annak az ideggyógyásznak is van tippje erre, aki az EMN-vizsgálatra küldte, csak ez a pontos tippet ezek szerint nem írta rá a beutalóra.
Ezeknél az alagútszindrómáknál "első körben" általában fizikoterápiás kezeléseket szoktunk alkalmazni, esetleg bizonyos tablettákat. Ha ez nem segít, szóba jöhet speciális injekciók adása helyileg a csukló- vagy könyökalagútba. Mindenképpen hasznos lehet a könyök (vagy esetleg a csukló) hevenyészett 'sínezése" éjszakára: egy régi favonalzóval, némi pólyával körbetekerve megakadályozni, hogy alvás közben pl. a könyök behajoljon, miközben öntudatlanul magunk alá gyűrnénk a karunkat. Ha pedig semmi fent leírt kezelés, csalafintaság nem segít, akkor kis műtéti megoldásokkal is szabaddá tehetők az alagútban megszorult idegek.
Dehát az EMG- (pontosabban az Ön esetében inkább ENG-) vizsgálat után pontosabban látunk majd!

Gyors javulást kívánva köszöntöm:

Dr. Buda Botond