Dr. Félegyházy Zsolt válaszol

A szakértő általános üzenete a kérdezőkhöz:

kedves dr
már irtam Önnek még anno én vagyok a lány aki baby sitter spanyolo ban...nagyon sok mindent szeretnék irni mert alakulnak a dolgok,lesznek változások,majd más dologgal kapcsolatban is irnék de a lkegfontosabbat most szeretném megkérdezni...
pár napja észrevettem a nagy fiu szekrényébe cigit,vagyis nemtudtam mi ez mert nem igazi cigi de fust jon belole,felvilágosotottak h ez az ugynevezett elektromos cigi....ez is veszélyes.12 éves a fiu...elég kicsi de sajnos itt sokkal korábban érnek szerintem....2 napig filoztam de végul tegnap elmondtam a szüleinek mert ugye én vagyok a felelos értük...a fiu persze azota is utál...azért filoztam talán mert ot nahgyon nehéz volt ugymond elnyernni az elejétol kezdve (tudom nem ez a dolgom de nekem fontos h szeressenek ) a 7 évest imádom,vele már olyan jo a viszonyom h ha egy nap nem ölelgetem meg már hiényzik:) a kislány is jó,már nem sir ha öltoztetem stb de ezt majd kifejtem hosszabban,a lényeg,a nagyrol tudtam hogy nemlesz könnyö dolgom ,,,azota gyülöl gondolom.ami a legjobban zavar engem hogy szigoru szülök révén (amikor szinte minden szarért üvöltöznek velük vagy ha nem tanulnak) nemértem nem kapott szinte semmilyen bünztetést ,és ugyanugy vihog nevet mint elötte....aztan lehet a szülök ugy gondolták hogy inkább megbeszéluk vele és nem üvöltö9znek....viszont engem utál.ha meg se büntették semmi,megérte elmondani????az ajandékot amit vettem neki karácsonyra kirakta a falra de azota osszetépte....gondolom ez normnális reakcio.mint irtam,vele sosem volt olyan kozelebbi a kapcsolatom mert gondolom ö nem igényli annyira az ölelgetést mint egy 7 éves ,már nagy,de azért sokszor vele is eljátszottam és láttam h gtetszett neki,tudom h kedvelt,voltam vele korcsolyázni is...csak most utál... Ön szerint mennyi ideig tart ez???sosem bocsájt meg???
egy 12 éves sosem hiszi el hogy én csak jot akartam........
de nekem ez a dolgom.....

kérem irjon tanácsot.Lilla

November elején gyors szívveréssel 174 pulzus számmal, hányingerrel, fulladás érzéssel bementem a korházba. (Az előtti napokban már jártam orvosnál mert nagyon csunyán köhögtem, és amit én még fontosnak tartok elmondani, hogy az ez előtti hónapokba nagyon sok Colát ittam még víz helyett is azt ittam. )
Tüdőgyulladást diagnosztizáltak és kezelést kaptam rá.Ez volt egy vasárnapi napon, rá három napra újra jeelentkeztek a tünetek elküldtek EKG csináltak de mindent rendbe találtak.
Sajnos a rosszúllétek hetente, naponta, gyakrabban estére jelentkeznek. A tünetei: hányinger, elszorul a gyomrom, feszít a nyakam, hidegrázás, kipirulás, idegesség, aludni tudok még.
Pajzsmirigy vizsgálaton is voltam de ott is mindent rendbe találtak.
Most voltam az ideggyógyászaton, ott azt mondták a tüdőgyulladás megzavarta az idegrendszeremet és ez attól van, és seroxat kaptam 2O mg.egyet kell bevegyek naponta.
Még a gyógyszeres kezelésnek nem fogtam neki, vártam hátha elmúlna nem igazán akarok gyógyszereket szedni, de ma is volt egy kisebb rohamom és ilyenkor bepánikolok. El fog nekem ez múlni, mitévő legyek.
Attól félek hogy állandó gyógyszeren kell legyek, nem múlik el ez az állapot, mostanában nagyon sokat olvastam a pánikbetegségről, mit tegyek Doktor úr?
Előre is köszönöm a válaszát.

Tisztelt DoktorÚR!
Generalizált szorongásom van, és a pánikbetegség tünetei is gyakran jelentkeznek.A kérdésem az lenne hogy a szorongás tünetei között lehet olyan tünet hogy a lábaimat nehezebbnek érzem , mintha gyengék lennének.Meg fel vagyok normálisan öltözve és még így érzem hogy fázik vagy zsibbad vagy nem is tudom pontosan elmondani, de viszont mikor megfogom nem hidegek a lábaim.Ez a szorongás tünete?
Spitomint szedek már lassan egy hete vagy ez ennek a mellékhatása? vagy valami egészen más?
Minden vizsgálatot elvégeztek rajtam és nem találtak semmit!
(Vérvétel,EKG,Mellkasi röntgen)
Köszönöm a válaszát

Kedves doktor úr!

Középkorú nő vagyok epilepsziát diagnosztizáltak plusz depresszió ezekre szedek gyógyszereket mirtazapin xanax keppra.A kérdésem az lenne szedhetek e ezek mellé halolaj kapszulát mert úgy tudom jótékony nyugtató hatása van.És ha igen milyen mennyiségben?

Köszönöm válaszát:Anett

Tisztelt Dorktor Úr!

35 éves depressziós férfi vagyok.
Gyógyszereim:

Este 45 mg Yarocen + 0,5 mg Helex SR

Reggel: 150 mg Elontril + 0,5 mg Helex SR

Szorongásaim nincsenek, aludni tudok (Yarocennel), de a közérzetem a nagyon-nagyon nehezen elviselhető és a nagyon nehezen elviselhető között változik. Pszichoterápára járok hetente egyszer 60 perc.

A Yarocent kb 3 hónapja, az Elontrilt kb. 2 hónapja, a Helex-et 1 hete szeden. (A kezelés elején szedtem Frontint is, de azt már 2 hónapja elhagytam.)

Annak ellenére, hogy sokszor nagyon rosszul érzem magam (teljes reménytelenség érzése, legszívesebben sírnék) teszem a dolgom. Dolgozni járok, mesét olvasok a lányomnak, stb. Valóban, ami rajtam múlik megteszem. Igyekszem elterelni a figyelmemet. Olvasok, TV-t nézek. Két gyerekem van, a kötelességtudat segít túlélni. Minden napon túl vagyok valahogy, de ilyen fájdalommal a szívemben nem tudom hogy tudnék leélni egy életet. Ez maga lenne földi a pokol. Pszichoterápián a pszichológus megkérdezte, mikor éreztem legutóbb örömöt, és az a választ kellett adnom, hogy annak bizony több mint fél éve.

A pszichiáterem szinte neheztel rám, hogy minden egyes alkalommal azt vagyok kénytelen mondani hogy nem vagyok jól. Pedig úgy érzem, engem tényleg nem lehet azzal vádolni, hogy elhagynám magam. Kétgyerekes apukaként van kötelességtudatom.

Ezután a hosszú bevezető után, a kérdésem nagyon egyszerű: mi a célja a gyógyszeres kezelésnek? Úgy értem, elsődleges cél-e a minden áron való legjobb közérzet biztosítása? Vagy ha egy gyógyszerkombináció olyan szintre képes javítani a beteg állapotát, hogy képes dolgozni járni, képes gondoskodni a gyerekeiről, akkor az már sikernek tekinthető, és - csupán azért hogy a betegnek öröme is legyen az életben - szakmailag nem indokolt a szorongáscsökkentő gyógyszer dózisának emelése vagy másik antidepresszánsra való átállítás.

Előre is köszönöm válaszát.

T.Dr.Úr!
Az lenne a kérdésem,hogy normális e az,hogy gyakran érzem fáradtnak,gyengének ,(rossz közérzet,szédelgés,émelygés,remegés)magamat,akkor is ha sokat pihenek?Orvosom szerint ez is a depresszió miatt van,de mi van ha nem?Azt mondta nincs szervi bajom,de ezt annyiból le tudta vonni,hogy 2 éve volt teljes vérképem,és azzal minden rendbe volt?Az étvágyam jónak mondható,de ez az állandó gyengeség érzet aggasztó.
Köszönöm válaszát!!!
Andi.

Tisztelt Doktorúr! nemrégiben már tettem fel Önnek kérdést ugyanezen jeligével, az ES-sertralin miatt. Csak akkor egy lényeges momentumot kihagytam: hogy van egy mitralis prolapsusom is. Kérdésem az lenne hogy:
1.Ebben az esedben is szedhető-e a sertralin, ha csak egy kicsit erősíti a MPS tüneteit?
2. Az Ön tapasztalata szerint szokott-e vizesedést okozni ez a készítmény?
Kardiológiai kontrollra van előjegyzésem, pszichiátert most váltok, és nekem ez amúgy jó gyógyszer, mikor visszatér a depresszióm és a kényszer. Válaszát nagyon megköszönöm! Az előző orvosom által felírt Coaxiltól pedig úgy kifeküdtem mint egy részeg, minden bajom volt tőle.

Kedves Doktor Úr!

Egy éven keresztül szedtem Paroxát 10 mg tablettát, most abbahagytam,és azóta teljesen felborult a menstruációm, szinte folyamatosan megvan duzzadva amellem ( nem vagyok terhes).
Kérdésem az lenne, hogy okozhatja-e ezeket a problémákat a gyógyszer elhagyása?
Köszönettel:
Antónia

Tisztelt Doktor Úr!
Van 2 kisgyerekem velük vagyok itthon.Miután a második babámat megszültem,kezdődtek a problémáim.2 hétig tartó láz, hasmenés, hasfájás(volt,hogy el is ájultam annyira fájt).Fejfájás, és hányinger minden nap.Lassan már egy éve küzdök.Sok vizsgálaton voltam, és sok orvosnál.Azt mondták, gasztroenteritisz,emiatt átmeneti laktóz intolerancia, és gilbert kór.Uh-mmal sem volt minden rendben,ezt meg kell ismételni.Új háziorvosom van, azt mondta, már nem tud hová küldeni, beképzelem magamnak, szinte ugyanezt mondta a gasztroenterolóügus is.Hogy el fog múlni, de nem múlt el.Nem tudok hová fordulni, anyósom ápolónő, ő intéz egy-két vizsgálatot.Itt megpróbáltam egy orvostól tanácsot kérni,aki azt mondta, hogy igenis pszihés problémám van, sürgősen keressek fel egy szakembert.Normális körülmények között élek, imádom a páromat, a gyerekeimet, anyósoméknál tetőtérbe külön élünk, velük is nagyon jó a kapcsolatom.Anyagilag sincs problémánk.Kérdeztem az itthoniakat, hogy mit gondolnak, mégiscsak kívülről látnak.Be vagyok-e fordulva, beképzelem-e?Mit tegyek?Nem értem, hogy ezt én hogy képzelhetném be magamnak?Hogy tehetnék ilyet?Kérdezte a háziorvosom is, hogy félek-e attól,hogy komoly betegségem van?Mondtam neki, hogy nem, csak nem vagyok jól, szeretnék megoldást találni a gondomra.Én úgy érzem, hogy nem lelki eredetű.Soha nem voltam beteges, egy náthát sem szoktam elkapni, ha hipohonder lennék, akkor mindíg orvoshoz jártam volna nem?
Csak szeretnék jobban lenni, de ha ez pszihés,azt is kénytelen leszek elfogani, bár nem értenék vele eggyet.Sztk alapon lehet pszihológushoz menni, vagy pénzbe kerül.És ha mégis az derülne ki, hogy beképzelem, akkor milyen módszerekkel \"gyógyulhatnék\" meg?Vagy esetleg itthon mit tehetek?

Köszönöm a türelmét!

Tisztelt Doktor Úr!
alvászavarral küzdök már több mint 2 éve. Mivel nyáron volt egy térdműtétem, és ahhoz ugye kellettek kül. vizsgálatok gondolom a szervi probléma kizárható. Nehezem több órás "küzdelem" árán vagyok képes elaludni. Teljesen mindegy, hogy hánykor fekszem le, elaludni csak hajnal 2, de inkább 3-kor tudok. Hiába vagyok fáradt, álmos az "agyam nem kapcsol ki" folyamatosan gondolkozok valami: azon, hogy mi történt a múltban, vagy hogy másnap mit kell csinálni, vagy a mi lett volna ha kezdető gondolatok. Viszont miután elalszok nem kelek fel csak a reggeli ébresztőre. Átlagosan napi 3-4 órát alszok, amikor reggel nem kell kelni 6-8 órát, de ez nagyon ritka. Próbáltam már levendulát, komlót, citromfüvet, de csak rövid távon volt hatásuk. Ez fizikailag nagyon kimerítő,mostanában álmosság helyett rosszullétet érzek. Az alvást leszámítva kiegyensúlyozottnak érzem az életem. Ön szerint ez mitől lehet, hogyan tudnám megoldani a problémát? 19évesen ez kissé aggasztó
Köszönettel: Szofi

2 évvel ezelőtt, a 2. gyermekem születése után pajzsmirigy túlműködést és lisztérzékenységet diagnosztizáltak. Miután megkaptam a szükséges kezeléseket egyre jobban lettem, sőt úgy éreztem visszakaptam régi életemet. Az utóbbi időben azonban újra rossz a közérzetem, rendkívül fáradékony vagyok, gyakran szédülök, ami akár napokig is eltart,gyakran fáj a fejem és rendkívül frusztrált vagyok. A koncentráció, olvasás, írás rendkívül kifáraszt, hosszabb távon beszédülök. Nincsenek magánéleti problémáim, egészséges a családom és anyagiak terén is jól állunk. Az igaz, hogy sokat vagyok egyedül a gyerekekkel, férjem sokat dolgozik, de ha itthon van sokat segít.
Orvosom szerint picit belobbant a pajzsmirigyem, de maradt a korábbi gyógyszeradagom.
A kérdésem az lenne, hogy a pajzsmirigy okozhat-e ilyen tüneteket, és hogy tudnám megerősíteni idegrendszeremet? Magne B6-t , Nervenpflege-t szedek. Próbálok olyan programokat szervezni, amik feltölthetnek..(rendszeres mozgás, gyerekprogramok, barátnők).
Szeretnék májustól visszamenni dolgozni!
Ha nem szédülnék azzal már kiegyeznék...
Köszönettel, egy anyuka

Tisztelt doktor úr!

Pár héttel ezelőtt, séta közben, egy kirakat ablakában megláttam egy éppen a hátam mögött eltérő autót, amikor is az jutott eszembe, hogy mennyire könnyen le tudnának lőni így. Ezután a felém közeledő férfi is gyanúval töltött el, mivel várható volt, hogy a széles járda ellenére eléggé közel fog elhaladni a hátam mögött. Mikor ezt megtette, szinte már vártam, hogy nem-e akar leszúrni. Mindvégig tudtam, hogy nem valószínű, hogy megtörténjen, mégis tartottam tőle.

Más furcsaságot nem vettem észre, habár nem is nagyon koncentráltam egyébre, csak a biztonságomra. Fontos lehet elmondanom, hogy semmilyen olyan poziciót nem töltök be ami miatt tartanom kellene támadásoktól, nem nézek akciófilmeket, horrort, thrillert.

Sem azelőtt, sem azután nem fordult elő hasonló eset.

Ön szerint szükséges orvoshoz fordulnom?

Válaszát előre is köszönöm.

Tudna ajánlani egy-két szakkönyvet, amiből a pszichiáterek, pszichológusok tanulnak?

Tisztelt Doktor Úr!

Nagyon kíváncsi lennék egy pszichiáter véleményére az alábbiakkal kapcsolatban: Közeli ismerősöm az elmúlt évben elég alaposan beleásta magát a különböző összeesküvés-elméletekbe ( gondolok itt a szeptember 11-re, világkormánnyal, oltásokkal , a népesség csökkentésével kapcsolatos, és a chipek beültetésével kapcsolatos elméletek). Azt nem állítja, hogy minden úgy van, ahogy ezekben elhangzik, de azt igen, hogy jó, ha megismerjük ezeket az elméleteket és felkészülten várjuk a jövőt. Tehát valahol mégiscsak ezirányba gondolkodik, ezért is tölt túl sok időt ezekkel, és így mindig valami újabb kerül elő. Igazából az érdekelne, hogy Ön szerint hol van a határ az egészséges kíváncsiság és a paranoia között ezen a területen? Utalhat-e ez a megkülönböztetett érdeklődés valamilyen pszichés zavarra annak tükrében, hogy az illetőnek évek óta szakember által megállapított alkalmazkodási zavara és depressziója van, ráadásul közeli felmenői között van paranoid skizofrén?

Előre is köszönöm megtisztelő válaszát!