Dr. Maczák Viktória válaszai

Doktornőtől most nem kérdezhet,

Kedved Dr.nő!

Azt szeretném kérdezni, hogy 1hete nagyon rosszul alszom.Este 9fele már ágyban vagyok és hajnalba olyan 3-4fele tudok el aludni. Volt hogy ki kapcsoltam a tv-m csak forgolodtam 1órát az ágyba, volt hogy tv-mellett próbáltam meg el aludni és ugy se ment, mert álltalába tv mellett tudok el aludni.Folyamatosan jár az agyam gondolatokon és nem érzem álmosnak magam, csak egy kicsit fáradt vagyok.Most is még fent vagyok és nem vagyok álmos :( ezek mitől lehetnek és mit kéne tennem?

Köszönettel:. Barbi

Kedves Doktornő !

Véleményét szeretném kérni az Atarax nevü gyógyszerről. Az orvos két hónapja írta fel reggel-este 1 szemet szedek. A két hónap alatt 5 kg-ot híztam. Az orvosom azt állítja, hogy ez a gyógyszer nem növeli az étvágyat. De én állandó nassolhatnékot érzek, nem éhséget inkább csak azt, hogy üres a gyomrom, be kell kapnom pár falat „akármit”, hogy ne érezzem azt a kellemetlen érzést. Régebben két-három kg plusszot pár hetes diétával könnyen le tudtam adni, de most hiába próbálkozom, a kg-ok csak úgy jönnek rám. Ön szerint okozhat ilyet az Atarax nevű gyógyszer ?
Válaszát megköszönve maradok tisztelettel: Éva

Tisztelt Dr-nő!
Azt szeretném megkérdezni Öntől, hogy mi az egyszerű skizofrénia és a paranoid skizofrénia között?Köszönöm válaszát.Ágota

Kedves Doktornő!
Mikor megszülettem nagymamámtól kaptam egy kis takarót, amivel mindig aludtam, és alszok is a mai napig. Ma már 26 éves vagyok, és a családom szerint ez már beteges. De annyira hozzám nőtt, az illata és a tapintása mindig megnyugtat, és sokkal jobban alszom, mint nélküle. Én is érzem, hogy ez egy kicsit furcsa, és nyilván nem ezzel kezdeném az önéletrajzom, de más háklim nincs, nem hurcolom magammal mindenhova, csak alvásnál van a fejem alatt. És nem is őrizgetek más tárgyat a múltból, csak ezt az egyet. Ön szerint is probléma az ilyesmi, vagy egyáltalán mi lehet az oka?
Segítségét előre is nagyon szépen köszönöm! János

Kedves Doktornő!

Köszönöm szépen a gyors válaszát.Nem kicsit,hanem sokat segített válaszával.Külön öröm számomra,hogy az érzéstelenítés szempontjából is közelített a dologhoz.Azzal tisztában voltam az idők folyamán,hogy egy ilyen rövid műtétet nem bonyolítanak altatással vagy gerincérzéstelenítéssel,de az nem volt tiszta,hogy helyi érzéstelenítést miért nem próbáltak alkalmazni,én legalábbis nem emlékszem tűszúrásra,de ha volt is szerintem annyira gyenge minőségű érzéstelenítő lehetett,hogy ők csodálkoztak volna ha hatott.Sajnos 1989-ben ezek szerint nem minden Állami Kórház volt ilyesmivel ellátva,úgy értem jó minőségű érzéstelenítővel.
A másik gondolatom pedig az volt,hogy azért nem próbálták még a helyi érzéstelenítést sem ,mert több injekciót kellett volna alkalmazni mire beáll az érzéstelenedés,addigra meg talán végeznek is az egésszel,az más kérdés,hogy így én húztam a rövidebbet az átélt fájdalom intenzitása miatt.
A másik picit bosszantó dolog ezzel kapcsolatban az volt,hogy az utólsó urológiai kontrollon még azt is mondta az urológus,hogy ennél 100-szor nagyobb eltérésekhez sem nyúlnak hozzá,aki engem operált "megtalálta és beleszaladt" ebbe a problémába,élve az urológus szavaival.
Képzelheti Doktornő milyen érzés volt,az átélt fájdalom ismeretében,aztán meg kiderítik,hogy inkább esztétikailag volt jelentősége,panaszomat inkább egy nem specifikus húgycsőhurut okozta(valamivel jobb lett műtét után a dolog,de nem lett olyan mint a tünetek megjelnése előtt).
Viszont ez már a múlté,megváltoztatni nem lehet,sokszor az ember élete első szakaszaiban még nem nagyon tudja mi is történik vele valójában.

Köszönöm megtisztelő válaszát,

Lajos.

Tisztelt Doktornö!Véleményét szeretném kikérni,12 éve pánik betegségben szenvedek.Szedek rá paroxátot néha xanaxot 0,25 .Van amikor nagyon jol érzem magamat,de van amikor nem.Most szabadságon vagyok de nem jo ez sem ,ugy érzem ha dolgozni járok sokkaljobban elvagyok.Megint kiujult a pánikom teljesen elkeseredett vagyok éjszaka aludni nem tudok,mindenen sirok nagyon érzékeny vagyok.párkapcsolatom nem jo mondhatni elhidegettünk egymástol.Lenne egy másik férfi az életembe nagyon birom Őt sokat beszélgetünk teljesen megvagyok bolondulva.Ez az érzés jo és egyben rossz is.Várom hogy hivjon hogy halljam a hangját,akkor megnyugszom jo kedvem lessz,utánna sirogörcsöt kapok.Miért van ez?Ugy érzem nem vagyok normális,már a nyugtatot is szedem megint.Alig várom hogy leteljen a szabim és menjekdolgozni,lehet hogy nevetséges de igy van.Doktornö mit javasol mit tegyek??Felejtsem el a férfit ne terheljem magamat mielött még jobban belemerülök.Nem tudom hogy mit tegyeknagyon durva hozzám az élettársam de a gyerekeim meg szeretik föleg a kisfiam.Pwedig mindent megteszek értükis,Ék az életeim.Kérem adjon tanácsot Tisztelettel Noémi

Tisztelt Szakorvos!
Azzal a problémával fordulok Önhöz,hogy nagyon nagy önbizalomhiányban szenvedek.32 éves nő vagyok,és nem tudom magam elfogadni.16 éve folyamatosan fogyokúrázom,mert mindig úgy érzem,hogy kövér vagyok.60 kg vagyok és 165 cm.Már nem nagyon bírom,szinte minden reggel úgy kelek fel,hogy mától megint nem eszek,pár napig bírom a diétát,aztán belefáradok.Ahoghy elkezdek normálisan enni,rögtön hízok és feladok mindent.Aztán minden kezdődik előről.Ha elmegyek valahova mindig arra gondolok,hogy mindenki engem néz,nem tudok normálisan kikapcsolódni,minden percben az jár az eszembe,hogy hogyan nézek ki.Nagyon szeretném magam elfogadni,de nem megy.Kérem segítsen.Köszönöm!

Jóestát Doktornő!
Az a problémám hogy a barátom játékfüggő lett egy internetes játék miatt és én nagyon a háttérbe kerültem és nemtudom mit tegyek,1,5éve vagyunk együtt és 17 éves vagyok és komolyan is gondolom vele de most nagyon össze vagyok zavarodva,már szakításon is gondolkozom annyira elhanyagol,és nemtudom vele megbeszélni mert azthiszi h hiosztizek és nem látja komolyan.Kérem segítsen hogy mit tehetnék mert nem akarom h rámenjen a kapcsolatunk erre....:(
köszönöm: evelin

Kedves dr.No!
Pfuha..hat akkor az nem igazan megoldhato szamomra.Oszinten bevallom, en lenyegesen kevesebb alkalomra gondoltam:).Mivel az alloptiabol teljesen kiabrandultam, juliusban lesz egy homeopatias konzultaciom...azt meg megprobalom, meglatom mit mondd a doki.Jon a vakacio,itt a nyar,elmulnak a vizsgak es azokkal egyutt remelhetoleg a stressz is...magamat pedig megprobalom "letiltani" az ilyen jellegu internetes oldalakrol.Hatha elegseges lesz ez a kis onterapia....es ha nem tortenik javulas, vegso esetben muszaly lesz pszihiaterhez fordulnom.Nem hiszem hogy nallam fel kene tarni a stressz okat, egyertelmuen erzem hogy a betegsegektol valo felelmem(ami nem tudom honnan jott elo igy hirtelenjeben,talan "szakmai artalom", harmadeves gyogyszeresz hallgato vagyok...igy tul sok "behatas" er a betegsegekkel kapcsolatban...meg jo hogy nem dontottem az orvosi mellett:) ), es az egyetem stresszel.Csaladban nincsen semmi gond, teljsen stabil, problemamentes volt mindig!Parommal szinten minden O.K.:)
Vasarnap lattam egy riportot a tv-ben Domjan Laszlo dr.urral.Nem tudom ha ismeri, o agykontroll oktato.Nagyon beleeltem magam, hogy milyen hasznos lenne egy ilyen tanfolyamot vegeznem.Errol mit gondol?
Ne haragudjon hogy ennyit kerdezek, remelem nem zavartam.
Udv. Renata

Koszonom valaszat!Szoval On szerint is van pszihes oldala a probelmamnak...?!
Esetleg meg arra gondoltam hogy ha ismer valakit, aki ilyesmivel foglalkozik debrecenben esetleg megprobalhatnam ott.Jon a nyari vakacio, baratom pedig debreceni..konnyu lenne megoldani.Mennyi ideig tart egy terapia, hany konzultaciora szukseges menni...godolom esettol is fugg...
Udv.Renata

Tisztelt Doktornő!
Körülbelül 7 évig szedtem rexetint pánikbetegségre, ami tünetmentessé is tett (párszor megpróbáltuk elhagyni, de mivel előjöttek a tünetek újrakezdtem). Azonban most kijöttek a tüneteim a gyógyszer mellett is, szinte állandóan szorongok, megijesztett hogy a gyógyszer ami eddig tünetmentessé tett nem segít már. Ez azt jelenti, hogy többé már gyógyszerrel nem lehetek tünetmentes? Más gyógyszer sem fog segíteni? Tudom, hogy a terápia is nagyon fontos és most el is kezdtem járni, de nem tudok szabadulni attól a gondolattól, hogy a gyógyszer már nem fog hatni soha.
Köszönöm válaszát!
Rita

Kedves Dr.No!
21 eves lany vagyok.Prolemaim december-januarban kezdodtek.Jobb bordaiv alatti szurodas, valamint hasmeneses vilagos szeklet miatt fordultam haziorvosmhoz.Hasi uh negativ, veranalizisek szinten.Giardia fertozest azonban talaltak, amit csak nehezen sikerrult kikezelni...ha sikerult.Aztan sorban jottek a problemak...februarban allergias lettem, immunrendszerem teljesen legyengult, nagyon nagyon gengenek es rosszul ereztem magam.Mindennek a tetejeben akkor volt a vizsgaidoszakom is (romaniaban elek).Ez mar tul sok volt nekem,korabban se emesztesi problemam nem volt, max 1-2 megfazas.Panikrohamok jottek ram estenkent, mindenfele ostobasagot olvastam az interneten es bebeszeltem magamnak sulyosabbnal sulyosabb betegsegeket.Gondolom ez valthatta ki a nallunk spasmophilianak nevezett betegseget( ca-mg hiany okozta "szindroma" ami altalaban stresszhelyzetekben aktivalodik es egyenenkent valtozo leheta megnyilvanulas-nekem az arcom zsibbadt, Azota jartam 2 belgyogyasznal is, mindketten ugyanazokat a vizsgalatokat kertek, cska kb 2 honap kulonbseggel.Miota jo ido van sokkal jobban erzem magma, sot mondhatom hogy szinte semmi bajom nincsen.A szeklet ugy ahogy normalizalodott, erosebbnek is erzem magam.Az epem viszont meg mindig szur, nem egy eros fajdalom a jellemzo, cask inkabb egy kis zavaro erzes…es ugyanez ervenyes a hasam tobbi reszere, egy altalnaos diszkomfort, neha szurodas itt ott…de ha nem lettem volna elotte ennyire beteg sztem most eszre sem vennem oket, vagy nem tulajdonitanek neki nagyobb figyelmet.Mar annyira belem van evodve ez az erzes, hogy beteg vagyok mint hogy lany:)es ezt elismerem hogy nagyon rossz, hisz a gondolatnak teremto ereje van.Minennapos dolog hogy keresgeljek az interneten, hgy megoldast talaljak a problemara, ha egyaltalan van vlm baj.Azt nem ertem hogy az ibs-re miert nem gondolt egyik orvos sem, es miert nem vizsgaltak ez ugyben, mert en erre gyanakszom mostmar..vagy meg mindig nem sikerult megszabadulnom a giardiatol.Az is zavaro hogy se az orvosok, se szuleim sse baratom nem veszik komolyan, azt mondjak ha lett volna bajom megtalaltak volna, de en ugy erzem a kivizsgalasok nagyon feluletesek voltak, nem bizom az orvosokban…fiatal koromra fogtak hogy nem lehet meg semmi komolyabb bajom.
Kedves Dr.No, On szerint hogyan segithetnek magamon?Valos betegseg all a hatterben, vagy en vagyok minden baj okozoja?Pszihologuhozs/pszihiaterhez nem tudom hogy fordulhatnek, mivel romaniaban elek, es a kornyeken nem ismerek Magyar nyelvet beszelo szakembert…romanul beszelek, de ugy erzem ezeket a dolgokat nem tudnam kifejezni. neha magyarul is nehez.
Elnezeset kerem a hosszu levelert, es segitseget elore is koszonom!
Udv.Renata

Kedves Doktornő!

42 éves egyedülálló budapesti férfi vagyok.Néhány sorban leírnám az előzményeket:
-20 és fél éves koromban külső húgycsőnyílás(meatus stenosis)műtétet hajtottak végre rajtam,egy nagyon fájdalmas kb.25-30 percig tartó műtét volt.
Műtét előtt olyan állapotban volt ,hogy féltem vizelni,vissza is tartottam sokszor,annira féltem a fájdalomtól(tünetek kb.19 éves koromban katonai szolgálat idején jelentkeztek).
Műtét után elviselhetőbbé vált a vizelés,de mégsem lett olyan mint amilyen a tünetek megjelnése volt!!
Még az utókezelések idején-amit azért végeztek nehogy újra összetapadjon a kettéhasított oldalrész-mondogattam az operáló orvosnak,hogy csak nem olyan mint volt előtte,mintha nem is hallotta volna....
Utána másik urológus,újabb hosszas vizsgálatok,nem részletezem,végeredmény:húgycső nyálkahártyája irritált egy staphilococcus jelenléte miatt,de erre nem adott semilyen kezelést,azt mondta felejtsem el,ez a gyógymód!
Mielőtt rátérnék a jelenre ,annyit még kiemelnék,hogy sexuális kapcsolatot 16 és fél éves koromban kezdtem,vagy inkább kezdtem volna,ha nem mondok csődöt egy alkalmi,2 évvel idősebb hölgynél,aki nem igazán tetszett,de valahogy szerettem volna már túllenni rajta.A döntő pillanatban erekciós problémák léptek fel,pontosan ma sem tudom mitől....kicsit stresszes voltam,buli volt,ittam is keveset és dohányoztam is .
Magánéletemben később örömökben is volt részem,de megfigyeltem,hogy új kapcsolat esetén mindig feltör egy bizonyos félelemérzet,ami akkor 16 éves koromban megvolt,az első alkalom idején.Viszont mostmár hosszabb ideje nem élek kapcsolatban és sajnos nem is változtatok rajta,pedig tudom,hogy nem jól van ez így!!
Nagyjából ez a lényeg,mostmár itt vagyok a jelenben és a kérdésnél amit Önnek szeretnék föltenni.
Jelenkori megfigyeléseim szerint azt tapasztalom,hogy ha stresszes vagyok,rámijesztenek,vagy megijedek valamitől,sőt,elég ha én magam hirtelen belegondolok,hogy magánéleti problémáim vannak és megoldatlanok,ugyanúgy belenyillal a húgycsövembe...valahova a végébe,de nem tart sokáig,viszont megfigyeltem,hogy erősebb zajnál is van ez így.
Én arra gondoltam,hogy a műtét előtt időszak,amikor féltem vizelni menni és visszatartottam,az okozott egy idegrendszeri elváltozást,rossz beidegződést.Ehhez hozzáadódtak a sexuális kudarcok!
Arra gyanakszom,hogy a lélek állapota generálja a fizikai tüneteket,ugyanis utóljára 2007-ben voltam a XI.kerületi rendelő urológia osztályán,vér-vizelet-fizikai vizsgálat,UH,megvoltak,azt mondták elengednek,minden rendben.
És hogy teljes legyen a kép,2007.júniusában beállt nálam a depressio,egy munkahelyi leépítés kapcsán,fél év után kaptam meg a megfelelő gyógyszereket egy idős pszichiáter hölgy magánrendelőjén keresztül,félévi orvoskeresés után,viszont 1 hónapra a kezelés megkezdése után szépen kezdtem gyógyulni,2009.decenber 1.-én vettem be utóljára gyógyszert.
16 éve nem dohányzom,alkoholt még nem ittam az idén,kávéról kb.4 éve leszoktam.20-as és 30-as éveimben sört szerettem inni,volt hogy túllőttem a célon,de ma már látom,hogy azok az incidensek is a bennem lappangó betegség miatt alakultak úgy!Ma már bánom,de ez van....
Elnézést,hogy hosszabbra sikerült,röviden akartam,de nem tudtam rövidebbre fogni...
Akkor a kérdés:
-Az összes leírtak alapján,tényleg létezhet az én esetemben,hogy húgycsőbe nyillaló érzéseket,időnként pánikszerű gondolataim generálják,magyarul a boldogtalanság érzésem koncentrálódhat-e nem messze oda,ahol műtve voltam??-
-A másik pedig az,hogy a sikertelen érzéstelenítés-ha egyáltalán volt-okozta kegyetlen fájdalom emléke ivódhatott bele a tudatomba?
Utólag csodálkozom,hogy megkockáztatták,ilyen fájdalom mellett könnyen kitéphettem volna magam a kötelékből a műtőasztalon,akkor meg végképp megnövekedett volna a kockázata,hogy elrontják a beavatkozást,de nem tettem,csak azt éreztem,hogy tiszta víz az atléta rajtam!
Amennyiben nem urológiai a gondom,hanem pszichológiai,kérem írja meg,hogy a leírtak alapján mégis mi lehet és hogy van-e egyáltalán megoldás az ilyenre?Ön mit gondol az esetről,kérem fejtse ki szakvéleményét!

Válaszát előre köszönöm!

Lajos.