Szakértőnktől most nem kérdezhet,

Tisztelt Doktornő!
12 éves Fiammal kapcsolatos nevelési problémák miatt kérném a segítségét! A Fiam nem tanul, egyáltalán, hazudik, de olyan szinten, hogy még Ő is elhiszi, olyan meggyőződéssel magyarázza!
Nem fogad szót, semmibe veszi, amit a felnőttek mondanak neki!Az iskolában folyamatos rá a panasz, sajnos nem a legjobb osztálytársaival barátkozik, akik adják alá a lovat, hogy ilyen anyával nem élnének együtt, mint amilyen én vagyok!Nem tudom, hogy ez hová fog vezetni, ezért kérem a segítségét, mert már minden lehetséges módszert kipróbáltunk, de semmi nem vezetett eredményre!
Azt még hozzáteszem, hogy az Édesapjától 6 éve különélünk, folyamatosan tüzelte a gyereket ellenem , zaklatott, leskelődött utánam , és a gyereket biztatta, hogy beszéljen Velem, hogy újra költözzünk össze!
Ő egyáltalán nem partner ennek a problémának a megoldásában !
A múltkor láthatáson volt a gyerek , de már aznap este felhívott, hogy mit csináljon a gyerekkel, mert a gyerek szemtelen a szüleivel, ez csak egy példa!
Mit tegyek?
Válaszát előre is köszönöm
Tisztelettel Szép Hajnalka

Kedves doktornő! Juli vagyok.És van egy probléma a barátnőmmel. Sajnos a mult héten megnéztünk egy horror filmet,és a barátnőm nemnagyon rajong érte. És hát úgy döntött,hogy ő is megnézi. És utánna amikor vége lett,akkor elkezdett remegni a félelemtől,nemtudtam hogyan segítsek rajta.És utánna egész éjjel nemtudott aludni,mert nagyon félt. Mi lehet itt a probléma??? Kérem segítsen! Köszönöm.

Jó estét! Azt szeretném mondani önnek,hogy van egy 15éves lányom,és az utóbbi időben rettenetesen fél valamitől. Tudniillik egy horror filmet nézett meg,és azóta görcsöl,idegeskedik,és folyton azt hiszi,hogy valaki van a házunkban. Mi lehet ez??? Kérem segítsen! Előre is köszönöm.

Kedves Doktornő!

21 éves vagyok, de 14 éves korom óta vagdosom a kezem, ami nagyon tetszik, de már kezdem a hátrányát is érezni. Egy éves kapcsolatomnak nemrég lett vége, pont ez miatt, pedig az elején így ismerkedtünk meg, hogy tudta hogy ezt csinálom, és ez nekem nagyon tetszik, de az utóbbi időkbe már nagyon sokat veszekedtünk ez miatt, hogy egyre sűrűbben és egyre mélyebb sebeket látott rajtam, és egyre többet veszekedtünk, aminek szakítás lett a vége! Szeretnék ettől megszabadulni, hogy ne vagdossam magam, de időről-időre, mindig valami késztetést érzek hogy újra megtegyem! Szeretnék tanácsot kérni, hogy mit tehetnék? Nem szeretnék kezelésekre járni!
Tegnap megint késztetést éreztem, hogy vagdossam magam, de nem tettem!
Hirtelen nagyon feszült lettem, levert a víz, gyorsabban dobogott a szívem, legszívesebben sírni tudtam volna, vagy ököllel a falba vágni, nagyon rossz volt! Nem tudom mi váltotta ki, hisz elég nyugis napom volt, nem veszekedtem senkivel, csak pihentem egész nap! Mostanában nagyon keveset alszom, sokszor fent vagyok, és korán felkelek, így nem tudom kipihenni magam, ettől is nagyon feszült vagyok! Akárhogy szeretném abbahagyni a vagdosást, nem megy! Tegnap éjjel dolgozni voltam, de semmi értelme nem volt mert mindent elrontottam, nagyon feszült voltam még éjjel is! Nem hiszek abba, hogy én ezt abba tudom hagyni, belegondolni a tegnapi napba, én nem szeretném ezt még egyszer érezni! Amikor csinálom, akkor érzem teljesnek magam, boldognak, kiegyensúlyozottnak, és ha belegondolok, hogy ilyen leszek akkor amikor nem csinálom, akkor ebből nem kérek!De így sem jó, hisz annyi seb van már rajtam, hogy tartok attól hogy észreveszi valaki!
Mit csináljak?
zsuzsi

Tisztelt Pszichológusnő!

A 3 és fél éves kislányom múlt héten kezdte az óvodát. Most lehet feliratkozni a különfoglalkozásokra. Lányomnak nagyon volna kedve balettra és néptáncra is felíratkoznia, de az apukája nem enged csak egyet neki. Mondván, hogy csak egyet válasszon, de azt vigye végig töretlenül. Egyébként heti egyszer félórásak a foglalkozások, és havi ezer forint (tehát olcsó is). Én ellenben azt az elvet vallom, hogy nem szabad a gyermek érdeklődését megtörni, elutasítani. Egy hónap múlva úgyis kiderülne, hogy tényleg lenne-e kedve tovább vinni mindkét foglalkozást, vagy csak az egyiket (vagy akár egyiket sem, ha nem tetszik neki). Melyik a helyes elv?? Melyik a hasznos elv a gyermekem szempontjából?? Mivel nagy kedve lenne mindkettő foglalkozáson részt venni (megjegyzem, délelőtt lenne, óvodai keretek között, tehát nem az óvoda után), én mindkettőre beiratnám. A férjem szerint viszont így szétszórt lesz a gyermek, és nem lesz kitartó. Szerinte csak egyet válasszon, és azt rendületlenül vigye... (dehát a 3 és fél éves gyermek nem tudja még hogy mi a néptánc és mi a balett..... Először meg kellene ismernie, nem??)

Köszönöm gyors válaszát, Zita

Tisztelt Doktornő!
Egy szakítás után vagyok, nagyon nehezen dolgoztam fel az elmúlt hetekben. Németo-ban élek. 10 napja elmentem a háziorvosomhoz, aki az állandó rosszkedvemre és a sokk feldolgozására Citalopram-t írt fel, és pszichológushoz beutalót adott, de itt min. 4 hetet kell várni időpontra. Elkezdtem szedni a gyógyszert 10 nappal ezelőtt, először 4 napig felet este, utána egészet, de valahogy nem jól aludtam éjszaka és izzadva, görcsben ébredek reggelente és szinte egész nap iszonyú feszült és görcsös vagyok... csak estére lesz egy picit jobb. Úgy érzem, esetleg ezek mellékhatások lehetnek. De gondolom nem érdemes ill. nem is szabad csak úgy leállni a szedésével. Mert olyan érzésem van, h nélküle jobb lenne ill. elég nehezen viselhető az egész napos feszültség. Pszichológushoz 4 nap múlva jutok el. Addig esetleg szedjem feltétlenül tovább?

Köszönöm a segítségét!
Kriszti

Tisztelt pszihologusnő !

Kérem tájékoztasson,hogy az agorafóbiát meg lehet-e gyógyítani hipnoterápiával.
Kb. hání kezelésre van szükség ?

Üdv. Katalin

Üdvözlöm Tímea!
Több rétegű a problémám és azért keresem a válaszokat egy független kívülálló személytől.
35 éves, 3gyermekes anyuka vagyok, 18 éve élek a férjemmel viszonylag jó kapcsolatban. Azért írtam hogy viszonylag, mert szerinte minden rendben, de szerintem nincs rendben semmi.
A középső gyermekem hipeeraktív, 35000.-/hó a gyógyszere. Strattera, Ritalin LA20mg.
Nos a probléma: Kb. 6-7 éve depressziós vagyok, különböző gyógyszereket próbáltam már, de a gyógyszerek szedése miatt tönkre ment a "libidóm". A férjem kárára, ami azt eredményezte, hogy féltékenykedik a szexhiánya miatt. Hozzá kell tennem, hogy 17 éves a legidősebbik fiú ezért vele is vannak gondjaim. 12 éves a hiperbogyóm, 9éves a kislányunk.
Volt egy pszichológusom akivel meg tudtam a gondjaim beszélni, de úgy érzem cserben hagyott.
Feladatokat adott, azután meg nem kérte számon. Miért? Akkor hasztalan az egészet csinálnom.
Így is olyan kicsi az önbecsülésem mint a bolha fenekén a pattanás. Itt az orvostudakozón fennt van a gyermekem pszichiátere és szégyellem, de neki panaszkodom folyton. Nevetséges hogy senkim sincsen akivel a gondjaimat megbeszélhetném. Belefáradtam már, hogy ujra meg újra ismételjem magamat az orvosoknak.....
De elindultam egy lejtőn...ami azt jelenti hogy semmi sem érdekel a világon. Tudom hogy lépnem kell, azt is hogy mit, de nem tudom hogyan. A házasságunk teljesen lapos. Nem beszélgetünk semmiről, ha kettesben maradunk akkor csak némán ülünk a tv-előtt ő meg a pc-előtt. Szóval ez minden nap így megy. Látja most sem érdekel hogy helyesen írok e vagy sem....
A szüleimre nem támaszkodhatok mert mind a ketten meghaltak kb.:13 éve. Van egy anyósom akit ki nem állhatok (vele lakunk mert a gyereknek rendszeres orvosi felügyeletre van szüksége) Egyébként vidéken van házunk. Onnan dolgozni járni képtelenség.
Jaaaa és nem mondtam még hogy 17 évet töltöttem otthon (gyes-en). Egyszerűen bekattantam. Sovány vagyok mint egy éhező afrikai, nem eszek rendesen, nem alszom eleget, és igen is fáradt vagyok. MEGFÁRADT. Nincs kedvem a házasságunkat mindíg feldobni. Mindig csak én dolgozom az ügyön...(ha érti mire gondolok). Nem szeretném a gyerekorvost állandóan nyaggatni a nyavajáimmal, de senkim sincs . Magányos vagyok egy társas kapcsolatban. De tudnám írni a gondjaimat reggelig is. El akarom hagyni a páromat mert úgy érzem nem ad elegendő támaszt lelkileg. és nekem pedig nincs szükségem 4. gyerekre, anyósom az 5. gyerekem. Én gondoskodok róluk, ha kell asztalos vagyok, ha kell akkor víz szerelő és még sorolhatnám. Egy tök jó házvezetőnő vagyok. De mégsem NŐ.
Dióhéjban ennyi. Hogyan küzdjek a szélmalommal? A körzeti ideggondozóban van ugyan pszichológus de az légző gyakorlatokkal traktál. Hát én nem tudok az idegbajban szuszmákolni....Konkrét tanácsra van szükségem.
Tisztelettel: Anyuka:-(

Kedves Doktornő!
Olyan problémám van hogy idegen helyen nem tudok "nagywczni".Érzem hogy valamilyen pszichés gátlás ami a problémát okozza. Mit tudna tanácsolni?

köszönettel

Elnézést az még nem kérdeztem meg hogy nyugtató tabletta mellet lehet autót vezetni és dolgozni
Tisztelttel : Kati

Kedves Berkes Tímea
Párom 34éves ideg kimerültséget dpresziót álapitot meg nála az orvos most gyogyszert kap reggel 9 kor 2 szem nyugtatot vesz be meg ete 9 kor is 2 szem nyugtó

Kedves Doktornő!

Volt egy barátnőm 2 evig, mint kiderült mellettem meg 3 pasija volt. Bemutattam szüleimnek, összeköltözest terveztünk. Pszichiáter kezeli nem tudom miert. Talán ez valami betegseg lehetett nála? Ön mit szol ehhez az ügyhöz? Öszze vissza hazudozott nekünk. Volt egy élettársa akinél lakott. meg a 3 ferfi, akikből én voltam az egyik. KIkészültem. MIt tanácsol? És mi lehet a baja a lánynak? Mert amugy mindig is fura volt, a szüleimmel nem szeretett beszelni, felt az emberektől, nem mert megkerdezni semmit, gatlasos volt kiveve az agyban mert ott felszabadult. Nem is ertem ezt az egeszet.A pszichiáter meg nem tudom pontosan de szociális fobia vagy ilyesmivel kezeli. Ön szerint mi lehet a baja? Hogy lehet ekkora szemet? ES megis sir stb. ugy látni mintha szenvedne. De ugy tünik semmit nem jelentettem neki.Vagy mégis. ?Elmehetek a pszichiáteréhez Ön szerint?ki vagyok készülve. igy becsapott a csaj. ez milyen betegsegre utalhat? vagy csak szimplán szemet? mert amugy meg hipererzekeny mindenre sirt, ő meg ilyen szemetül viselkedik. van erre valami diagnozis?
Tibi

Tisztelt Doktornő !

Az a problémám, hogy lusta vagyok (mások így mondanák), és nem tudok rajta változtatni. A házimunka nem megy. Úgy kezdeném, hogy eleve, ha dolgozni megyek is, reggel rossz kedvem van (nem a munka miatt), de muszáj. Hamar elmúlik. Hétvégén viszont nem muszáj felkelni, így elég későn, ma pl. 9-kor keltünk fel. (Ketten vagyunk a párommal) Az egész nap odavan ilyenkor. Nem tudom, mit kellene főzni, nincs kedvem semmit csinálni. Olyan, mintha valami gátolna, és nem tudok rajta változtatni, pedig mindig megfogadom, hogy "szorgalmas" leszek. Azt szeretném, ha reggel felkelnék korábban, irány a bolt, piac, reggeli készítés, ebéd főzés, takarítás, utána esetleg pihi. Erre ma is aludtam délután, alig csináltam valamit. Persze most meg lelkiismeret furdalásom van. Nem érzem magam depressziósnak, rossz kedvem nincs. Lehet ezen változtatni ? Félek, hogy a páromnak is elege lesz, bár nem nagyon mondja, Ő is számítógépezik, zenél, stb... Ne értse félre, nem arról van szó, hogy kosz van, meg felfordulás, csak nincs ritmus, ami nekem fontos lenne. Volt, hogy megterveztem a következő napot, de nem keltem időben, így nem lett belőle semmi. Ma is mennyi mindent megcsinálhattam volna !
Én úgy gondolom, hogy ugye vannak olyanok, akik ennek az ellenkezőjét csinálják, állandóan nyüzsögnek, alig élnek, úgy hajtják magukat, közben panaszkodnak - legalábbis az egyik ismerősöm ilyen. Nem tud más lenni. Attól tartok, nekem sem sikerül, pedig ezt nagyon utálom. Amikor rendben megcsinálok mindent, akkor sokkal jobban érzem magam, mint pl. most. Persze az életben sem haladok, nehezen döntök, halogatós vagyok. Gondolom, érti, miről beszélek, kérem, mondja el a véleményét. Mi lehet a fő gond? Meg akarok változni, inkább a nyelvem lógjon, mint a lustaság !

Tisztelettel:
Kati

Tisztelt Tanár Nő!

Nekem 2007 nyarán kezdődött a betegségem. A háziorvosom Agoraphobiát állapított meg. Gondoltam leküzdöm a rohamokat magam, de sajnos csak rosszabb lett. Pszichiáterhez 2008 márciusában mentem, ahol Fontint 0.25 mg és Sertralin Sandozt 0.50 mg kaptam. A Frontinból reggel és este felet-felet szedek, a Sandozból reggel is és este is egészet. Amióta a gyógyszert szedem néha-néha még előfordutak rosszullétek.Két hónapja semmi panaszom, de napközbe rám jön az álmosság és akkor muszáj pár órát aludnom. Egyébként 37 éves vagyok és rokkantnyugdíjas. Ez kb: 3 hete van így, bár éjszakánként nem tudok rendesen aludni a sok rossz álom miatt. Napközben kiegyensújozottan és jól érzem magam a hirtelen állmosságot kivéve. A kérdésem az lenne, hogy az nem fordulhat-e elő hogy sok a gyógyszer-adag amit szedek?
Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelettel: NIKI

Kedves Tímea!

Én arról szeretnék érdeklődni, hogy a vagdosás okozhat függőséget? Ugyanis már több mint fél éve nem tudok kikerülni ebből. Hiába határoztam el, ígértem meg, nem megy.
Bár elismerem eddig is szorongó tipus voltam, de úgy tűnik a körömrágás már nem önmagában nem elég.

Várom válaszát,
Berni

Szép napot. 1 éve, a műtétem óta, szedek depresszió elleni gyógyszert, mára azonban fel szeretnék ezt függeszteni, és "jóga, illetve légzésgyakorlatokat" javasolnak. Tudna nekem ebben segíteni, h mi is ez, hol találhatok ilyet, esetleg interneten, vagy mit érdemes megvenni ehhez kapcsolódóan egy könyvesboltban? Köszönöm.

Tisztelt Berkes Tímea!
Unokahúgom 9 éves, egy éve kapott szemüveget a kancsalság kezelésére. Akkortájt kezdődött minden probléma. Az iskolában állandóan szorong, ha teljesíteni kell, olyan testi tünetek jelentkeznek, mint hasfájás, hányás. Emiatt nem aggódunk (annyira), hiszen ezek egy felnőtt esetében is előfordulhatnak. A legnagyobb gondot az jelenti, hogy állandóan, fél percenként rájön egy ún. nyálazási kényszer. Ilyenkor vagy a pulóvere nyakát, vagy ujját a szájához kapja, abba törli a nyálat. Rémesen néz ki, mikor hazajön az iskolából. De az is előfordul, hogy a copfjába keni. Mikor mi van kéznél. Az a legszomorúbb, hogy itthon, a legönfeledtebb játék közben is megteszi, amikor úgy tünik, semmilyen kényszer hatása alatt nem áll.
Mi lehet ez az egész? Hogyan tudnánk rajta segíteni?
Válaszát köszönve maradok tisztelettel:
Rita