Kovács Piroska válaszol

Kedves Piroska!

Tegnap voltam a pszichiáteremnél, és azt mondta hogy pszichológust is be kell vonni.
Így elintéztük a dolgot és 23-ára kaptam is időpontot.
A baj az hogy nagyon félek a dologtól, mint minden újtól....
Az első találkozás alkalmával mi szokott lenni?Hogy zajlik az első találkozás?
A pszichológiai tesztek miből állnak? Mi a célja?
Előre is köszönöm
zsuzsi

Kedves Piroska

8 hónapos kisfiammal vagyok itthon. Azzal kezdeném, hogy tervezett baba volt, nagyon vártuk, nagyon szeretjük. De úgy érzem ahogy nő, egyre kevesebb a türelmem hozzá. Mondhatni mióta megszületett, reggel 6-tól este 9ig "nincs nyugta" az embernek. Az éjszakát átalussza, de napközben a lakásban babakocsiba kell tologatni a küszöbön, hogy elaldujon. a kiságyba ha leteszem, ordít. Mellette minden nap főznöm kell, a háztartást el kell látnom, ráadásul a korának megfelelő ételekből se eszik meg mindent a Kicsi, ( úgy főzőcskézek mindig neki, de az se mindig ízlik) stb.... A párom ha hazaér, leül a gép elé,foglalkozhatna többet is a kisfiunkkal. De szeretne második gyereket is. Ez mellé még társul az a probléma is, hogy a terhesség alatt felszedett kilókat nem sikerült még leadni. Van rajtam legalább egy tízes, és mindenkitől azt kapom hogy kicsit visszább kéne fognom az evészetet. De még szoptatok, naponta 5ször, persze ez mellett napi 3szor mást is kap a Kicsi. Ma kiborultam. Fogyókúrázzak is, de legyen elég tejem is, és a Kicsihez is legyen türelmem, a háztartást is lássam el..... Egyre sűrűbben eszembe jut, hogy nem vagyok benne biztos hogy lelkileg bírnám vállalni a második gyerkőcöt, bár szeretném. Mit tanácsol?
Válaszát köszönöm.
Gréta

Kedves Piroska ,35 eves no vagyok van egy 8 eves kisfiam egy 21 evvel idosebb ferjem akivel mar 10 eve vagyunk hazasok.A kerdesem az lenne,hogy on szerint mert hozza a sors ugy nekem hogy mindig 18-23 ev korkulombsegu ferfiak voltak az eletemben . Nemreg ismertem meg egy olyan uriembert aki 24 evvel idosebb mint en.Titokban talalkozunk es nagyon jol erzem tarsasagaban magam.

Tisztelt Dr. Kovács Piroska részére! Tudom igaza van ,hogy forduljak háziorvoshoz jó ,hogy nem tudott válaszolni a kérdésemre de gondolom 100.szem altató talán segítene végre kialudni magamat ebből a "JÓ" világból.
Már nem kell a válasz. Maga igazi orvos.

Azt Szeretném megtudni mennyi az az mennyiség altató és nyugtatóból amelytől örökre ellehetne aludni????Mondjuk pl.eunoctin,seduxen.Mert féltem az ismerősömet.

Meg szeretnem kerdezni sex kozben a penis hoszusaga vagy a vastagsaga szamit mejik jobb a lanynak?es mekora az atlag penis hoszusaga ,es vastagsaga?

Tisztelt Piroska! Egy számomra nagyon fontos dologban kérek öntöl tanácsot. kb egy éve kialakult egy szerelmi viszony köztem es a sógornöm között Én nös vagyok ö pedig élettársi viszonyban él a feleségem testvérével. Eddig még pár csókváltáson kivül nem történt semmi komolyabb dolog. Érzelmileg nagyon közel állunk egymáshoz szinte "forr" a levegö amikor egymás közelében vagyunk. Az én problémám ott kezdödik hogy én annyira belebonyolódtam ebbe a kapcsolatba hogy már mindennap csak ö jár a fejembe minden gondolatomat lefoglalja. A körülmények miatt sem én sem ö nem tud a mostani kapcsolatából kilépni tehát csak ez a titkos kapcsolat müködik. Közöttünk van 21 év korkülönbség ami egyikünket sem zavar. A kérdésem az volna hogy milyen módon tudnám lazábban kezelni ezt a helyzetet hogy ne legyek ennyire görcsös a mindennapokban. Mert érzem hogy én nagyon komolyan veszem öt de tudom hogy több ebböl nem lehet. En külföldön dolgozom ezert kb minden második hónapban találkozunk személyesen.

Kedves Piroska!

Egy éve járok pszichiáterhez paranoid sch. miatt!
A baj az hogy semmi javulást nem érzek, ugyan úgy vagdosom magam, kedvetlen vagyok!
Már sokféle gyógyszert kipróbáltunk, de nem használ semmi, vagyis ami használna egy kicsit attól meg hízom!
A kérdésem az lenne, hogy mikor várható már javulás? ha lesz! És mi ez a betegség egyáltalán?
ELőre is köszönöm

zsuzsi

Tisztelt Piroska!
Okozhat-e valamilyen pszichés betegség nagyon hossszú ideig, évekig tartó hasfájást? És az MILYEN jellegű? Mit lehet tenni ellene?
Köszönöm szépen:
Anna

Tisztelt Pszichológus Asszony!
Nem tudom, hogy email-en kaphatok-e választ a problémámra. Előre is köszönöm segítségét!
A problémám a következő:
12 éve élek együtt a férjemmel, 3 gyerekünk van, az átlagosnál jobb anyagi körülmények között. A férjem egy intelligens, komoly üzletember, aki nagyon sokat van távol és csak a munkájának él. A gyerekeket lényegében egyedül nevelem és mindemellett a felsőoktatásban dolgozom. A férjem, ha otthon van csak eszik, iszik, alszik, mint a "jó gyerek", egy fűszálat sem tesz keresztbe, nem segít semmit, mert "kifárasztja a munkája", és telefonál bezárkózva, hogy senki ne hallja. Már többször találtam nála prostituáltak telefonszámát is. Lényegében a gyerekek és én is belefáradtunk már a küzdelembe, hogy valamilyen családi programot merjünk szervezni, úgyis az van amit a férjem akar, nincs apelláta. A gyerekek magukba zárkózók, ki sem mozdulnak a házból, már az igényese sincs meg bennük arra, hogy bármit csináljanak. 2 évvel ezelőtt beleszerettem egy másik férfiba, akitől megkapom azt a szeretet, törődést, figyelmet ami mindig is hiányzott a házasságomból. 4 hónappal ezelőtt bejelentettem a férjemnek, hogy válni szeretnék, ami számomra nagyon furcsa reakciót váltott ki belőle. Azt mondta, hogy Ő mindent megbocsát és megváltozik, mert a család szent és sérthetetlen. A megváltozást azóta sem érzékelem. A férjem a Szerelmemet is megpróbálta egy hazugsággal eltaszítani tőlem, de Ő még mindig nagyon szeret és kitart mellettem. Nem tudom meddig bírja ezt, mert úgy látom már ez a helyzet neki sem jó. Én tudom, hogy ezt a helyzetet nekem kellene megoldanom, de a férjem olyan mértékű lelki nyomást gyakorol rám, hogy az teljesen megbénít, már-már hipnotizál és most tehetetlenül vergődöm, mint egy idegbeteg strucc nem merek tenni semmit. A férjem azt mondta, ha elválok a gyerekeket elveszi tőlem, nagyon jó nevelőnőket tud Ő fogadni. Ha arra gondolok, hogy a gyereket elveszi tőlem, akikről eddig szólt az életem, sírógörcsöt kapok, közben pedig utálom ezt a "sivár kriptát", amiben élve el vagyok temetve. Most a kérdés kettős. Áldozzam fel magam egy egy olyan férfiért, aki csak a gyerekei anyját látja bennem, a nőt már régen elfelejtette, és csak arra kellenék, hogy rendben tartsam a környezetét és neveljem a gyerekeink vagy válasszam azt a férfit aki igazán szeret, felnevelné sajátjaként a gyerekeim (már ha a férjem nem perelné el Őket), és akitől megkapnám azt az életet amire mindig is vágytam. Nem tudom, hogy képes lennék még leélni 40 évet ebben a családban, a gyerekek néhány év múlva kirepülnek és én magamra maradnék egy olyan emberrel, akit már nem szeretek, aki egy hideg, kimért, sótlan alak. A házasságunk kezdetén (ami maximum fél éves intervallumot jelent) én egy életvidám, mosolygós nő voltam, mára azonban egy meggyötört, megsavanyodott, koravén nő lettem. Amikor a Szerelmemmel vagyok, újra a régi a Csillának érzem magam, akinek van kedve élni és nem robotként éli az életét és alig várja, hogy véget érjenek a napok, hogy végre pihenhessen. A helyzet nagyon bonyolult, szeretem az új párom és nem akarom elveszíteni, de a gyerekeim sem. Kérem adjon tanácsot, hogyan törhetnék ki ebből a kábult állapotomból.
Várom válaszát.
Köszönettel: Barna Csilla

Kedves Doktornő!
A segítségét szeretném kérni mert nem tudom hogy mit lehetne tenni és hogy mi a helyes. A barátom össze akart volna velem költözni, de mivel megmondtam neki hogy az én anyukám beteg és nem tud dolgozni nekem kell anyát anyagilag támogatnom totál berágott rám. Anya ugye depressziós meg sok egyéb problémája is van de egyszerűen ö ezt nem hiszi el csak feszt mondja nekem hogy anya menjen dolgozni! nem érti azt meg hogy nem bír......azt meg végképp nem tudja elfogadni hogy én anyagilag ameddig csak szükséges támogatni szeretném az anyukámat! Még akkor is hogyha összeköltöznék vele. Másnap meg persze szakított velem emiatt...elkezdte azt mondani hogy ennek az egész kapcsolatnak nincsen semmi értelme... Én persze szomorú lettem de ugyanakkor visszahallottam rá kb.3 órára dolgokat is. A barátom az anyukájának meg a barátnőmnek úgy mondta el a dolgokat hogy csak összekaptunk... tehát nem azt mondta hogy szakítottunk...mindig a közelemben van de ugyanakkor nem szól hozzám! És ezt most nem tudom hová tenni. Egyszerűen nem tudom hogy akkor most mivan! De azt se tudom hogy szeret-e engem egyáltalán....én úgy gondolom hogyha a barátom tényleg szeret akkor neki mellettem kéne állnia! De nem áll mellettem mert megsértődött most ezen, egyszerűen két tűz között érzem magam! Tudom hogyha elmegyek itthonról összeköltözöm a barátommal akkor nem tudnám anyát segíteni anyagilag mivel ezt a barátom nem díjazza! De igazság szerint én meg nem tudnék nyugodt lelkiismeretes életet élni úgy hogy tudom hogy az anyukám szinte nyomorog és beteg én meg elvagyok magamnak. Egyszerűen nem tudom hogy mi lenne a helyes megoldás mert annyiban igaza van a barátomnak, hogy így sose fogok tudni önálló életet élni. a barátom 25éves én 21 éves vagyok.....(az is lehet hogy már nem a barátom nem tudom) Kérem szépen a segitségét hogy mit kéne csinálni mi lenne a helyes megoldás. Várom mihamarabbi válaszát!

Azt szeretném kérdezni, hogy okozhat-e a lélek baja évek óta mindennapos hasi fájdalmat , s ha igen akkor az milyen jellgű és hogyan szűntethető?
Köszönöm.
Etus

tisztelt dr nő! mi az anatomiai kivizsgálás? legyenkedves részletesen le irni? köszönöm!

tisztelt dr nő! olvastam válaszát a szorongásommal kapcsolatban, és2 honapjavoltam vérvételen minden ok, irta hogy anatomiailag ki zárni mindent, amugy meg a csuklomnál fáj egy kicsit , én a számitogépezésre tipelek, elég sokat használom, és tl eröltetéstöl is be állhat a kéz. de megnézetem persze! üdvözlettel toth hajnalka