Sebők Béla István válaszai

Szakértőnktől most nem kérdezhet,

Küldtem egy e-mailt, remélem, nem baj...

Üdv.
Kata

Tisztelt Sebők Úr !

Küldtem e-mailt, de kétségeim támadtak, hogy megtalálja -e... Természetesen csak az előző "hozzászólás" miatt.

Üdvözlettel:
Kata

Tisztelt Sebők Béla Úr!
Az lenne a kérdésem, hogy van egy régi ismerősöm akit nem tudok elérni sem telefonon, sem email-ben, egyszerűen nem vesz tudomást arról, hogy keresem. Én úgy tudom nem bántottam meg, de egyre jobban gyötör az-az érzés, hogy az én hibám. Még rémálmaim is vannak, egyre többet foglalkozom a kialakult helyzettel, már lassan a munkámra sem tudok koncentrálni.
Kérdésem: hogy tudom ezt a helyzetet megoldani.
Válaszát előre is köszönöm.
RL

Tisztelt Sebők Úr !

Ha lenne valami problémám, amin Ön tudna segíteni, akkor elmondanám, köszönöm a segítő szándékát. Persze, szokott lenni rossz kedvem, eléggé elrontottam a dolgokat, de a hétköznapokban nem visel meg (csak néha). 42 éves vagyok, nincs gyermekem, Önkormányzati lakásban lakunk, nincs autónk, a páromnak éppen munkája sincs (ahogy említettem is) édesapám meghalt májusban, anyukám meg régen. Nincs nagymama, nagynéni, szülő, stb... Viszont van egy nővérem, neki két nagy lánya, egy öcsém, nekik 3 hetes a kislányuk, nagyon cuki. Járok dolgozni, szeretem a munkámat és az embereket, elég sok ismerősöm van. Lelkileg meg egyszer fent, egyszer lent... A napokban elég rossz volt, mert el kellett menni édesapámhoz, illetve az üres lakásba. Sosem fogom megszokni. Nem voltam két hónapja, és gyakorlatilag szinte minden úgy van, ahogyan ő hagyta. Az inge egy széken, papucs a heverő mellett, egy fél sport szelet az asztalon... Jól kisírtam magam, utána eltettem egy pár dolgot. Szóval, valami ilyesmi. Azt, hogy Önnek kik, milyen problémáról fognak majd írni, kíváncsian várom. Talán illene tudnom, de még mindig nem teljesen világos az, hogy mit takar az egészségfejlesztő, mentálhigiénikus szakma (?). Azért írtam most Önnek, hogy ne gondolja azt, hogy nem bízom az Ön tudásában, vagy valami hatalmas titok lappangana körülöttem. Ez van, amit fentebb leírtam.

Üdvözlettel:
Kata

Tisztelt Sebők Úr !

Köszönöm a válaszát. Úgy értsem, hogy van olyan ember, aki ha elveszít egy tárgyat, úgy érezhet, mint ha valaki egy szerettét veszíti el, azaz gyászolja?

A párom sajnos a munkahelyét veszítette el, de nem igazán gyászolja, sőt bízik abban, hogy a jó Isten megsegíti, mivel ez a munkahelye is úgy lett, hogy váratlanul szólt neki ismerős. Az történt, hogy ahol dolgozott fokozatosan leáll a termelés (bicikligyár) nyáron, és mivel nem a cég embere volt, vállalkozó alkalmazta, így elküldték. Én nagyon kétségbe vagyok esve, annyira nehéz a környékünkön bármilyen munkát is találni, pedig megyeszékhely. Sajnos nincs gyermekünk, de az én munkahelyem sem stabil, pénz-támogatást nyújtó cégnél dolgozom, a támogatásokat meg sorban szüntetik meg. Elnézést, hogy leírtam Önnek, gondolom, munkahely vesztés alatt nem erre gondolt, csak eszembe jutott róla. Én meg lassan a hitemet veszítem el, hogy lesz ez jobb valaha. Egyáltalán nem érzem biztonságban magam mostanában, amihez az is hozzájárul, hogy édesanyám már 16 éve meghalt, édesapám májusban, akire sosem szorultam rá, de biztonságot adott, hogy van. Elnézést, hogy mindezt Önre zúdítottam, gondolom, ez pszichológusra tartozna, de ha van valami ötlete, hogyan bízhatnék jobban a jövőben, kérem, mondja el. Mi a véleménye az Isten hitről ?

Köszönettel:

Kata

Tisztelt Uram !

Remélem, nem okozok csalódást a kérdésemmel, de én azt szeretném tudni, mit jelent az, hogy "tárgyvesztés" ? Kifejtené nekem ? Elnézést, de én erre lennék kíváncsi...

Köszönettel:
Kata