19686 tag

search.gif Keresők... Írja kulcsszavait a kívánt mezőbe!

Szekeres Mária Ágnes válaszol

 
Szekeres Mária Ágnes

pszichológus, klinikai szakpszichológus, szakpszichoterapeuta, gyógypedagógiai tanár, szupervízor

INFOPANEL | Szekeres Mária Ágnes

Összes válasz: 210   Átlagos válaszidő: 5,6 óra    Nincs megválaszolatlan kérdés.

Kérdezzen!
Keresés a kérdésekben
Keresés a válaszokban
Keresés a jelige alapján
előző oldal   7 8 9 10 11  
a  2012. február 1. 08:35   #210 

Tudna ajánlani egy-két szakkönyvet, amiből a pszichiáterek, pszichológusok tanulnak?


Kedves Kérdező!

Természetesen. Ami a legérthetőbb nyelven íródott,és nagyon színvonalas kiadványok, azok közül ajánlom pl. a következőket:

Atkinson: Pszichológia az Osirisnál jelent meg.

Szőnyi Gábor és Füredi János szerk.:szerk.: A pszichoterápia tankönyve

A pszichiátria tankönyve Tringer László szerkesztésében,
vagy A pszichiátria magyar kézikönyve Füredi János és munkatársai szerkesztésében.
Ezek jelenleg is kaphatóak, pl. az alábbi linken is megtalálja:

http://www.semmelweiskiado.hu/

Megrendelhető akciósan is általában a Bookline-on pl.

Remélem, hogy örömmel fogadja a könyveket!

Üdvözlettel:
Szekeres Mária Ágnes

Üdvözlettel:
Szekeres Mária Ágnes

olvasás  2012. január 27. 21:43   #209 

Kedves Szekeres Mária Ágnes!

Kisfiam 5 éves.
Részemről picit motiválatlannak látom, azt viszont nagyon szereti, amikor meséket olvasok Neki (folytatásos regényeket is: Pinocchio, Dzsungel Könyve - eredetiben).
Az iskoláig még van két éve, de ott nagyon nyomják az olvasást, már decemberig ismerni kell a betűket.
A kérdésem az volna, érdemes-e megtanítani olvasni? Persze gondolom ez még nem lenne értő olvasás, de az iskolában már könnyebb lenne Neki.
Olyan véleményt is hallottam, hogy akkor ott csak unatkozna, ha addigra már ismerné a betűket.
Annak idején az Öcsémet is megtanítottam, mégsem lett rossz tanuló később az iskolában.
Kisfiam egyenlőre a nevét tudja leírni, bár inkább csak rajzolja, mert egyszer megkérdeztem, mit írt oda és a válasza a teljes neve volt (pedig valójában csak a becenevét "írja" le). Tehát a betűket nem ismeri fel belőle, csak megtanulta mit hogyan kell kanyarítani, ahhoz, hogy ott egy értelmes szó legyen végül a papíron.


Kedves Kérdező!

Nem kell megtanítania a kisfiát 5 éves korban olvasni!
Legyen igazi 5 éves, aki szeret játszani, felszabadult, kiegyensúlyozott, és szülőként Ön tegye meg, hogy megvárja, míg kisfia eljut a természetes érés során odáig, hogy érdeklődik a betűk, az olvasás iránt. Ha így történik, akkor sem kell őt megtanítania feltétlenül olvasni az iskola első osztályáig, hiszen az az elsős tanító néni feladata! Ha ő meg akar tanulni olvasni, meg fog tanulni - időben!
Kérem, bízzon a kisfiában!

Üdvözlettel:
Szekeres Mária Ágnes

Megérdemli?  2012. január 25. 15:32   #208 

Kedves Ágnes!

Dániel vagyok, 30 éves, két gyermek édesapja.
Kisfiunk, 5, kislányunk 1 éves.
Feleségem többször tett rosszalló megjegyzéseket, hogy nem kell olyan gyakran meglepni kisfiunkat ajándékkal. Biztos igaza van, bár nehéz eldönteni, mi is az az ajándék, hiszen nem egy konkrét alkalomra kap valamit, hanem CSAK ÚGY, mert szeretem, mert meglepetést szeretnék okozni, hogy a hétköznapok is lehetnek izgalmasak...
Az ajándék, meglepetés; a játék nem inkább eszköz, melynek segítségével lefoglalja, elfoglalja magát, felfedezi a világot, elképzel egy világot...tanul.
Nem tartozunk a tehetős családok közé, de egy leértékelt, akciós gyerekjáték, mint például egy doboz legó játék, nem okoz problémát a családi kasszának. Ez azt jelenti, hogy félévente kap egy újdonságot, ami felkelti az érdeklődését, az újdonság erejével hat(hat?). Fontosnak tartom megemlíteni, hogy a játék elsősorban: építő játék, társasjáték, nem agresszív jellegű, ha lehet ilyen kategóriát említeni.
Egy másik példa: nem járunk moziba, akkor egy 3000 ft-os DVD-t megvehetek negyed vagy fél évente, hogy otthon szórakozzunk és mikor haza viszem, azt kiabálom: MEGLEPETÉS!... , de előfordul, hogy édességre is eljátszom a "na mit hoztam: FINOMSÁG!"-ot.
Ugyanakkor, ha a boltban kíván meg valamit, az esetek 80-90% -ban mondok NEM-et, az azonnali, szerintem haszontalan dolgokra.
Nem kap meg bármit, de ha játékról van szó, többségében építős termékek, ami -gondolom- csak előnyére válhat.
Nem erőltetjük semelyik játékot, hisz azért játék, hogy élvezze, de közben fejlődik is általa.
Ráadásul, még egyedül van, mert a testvére kicsi és nem tudnak közösen játszani. Nyilván nem élvezetes egyedül játszani, néha jönnek át a barátai, rokonok, Velük ügyesen játszik.


A kérdéseim:
1.
El lehet így "kényeztetni" egy gyereket, hogy van bőven játéka, hiszen azt szeretnénk, hogy legyen mindig kéznél valami jópofa, aranyos dolog, amit bármikor elővehet? Természetesen jól tudom, a legtöbbet a szülő adhat azáltal, hogy együtt játszik gyermekével.
2.
Lehet-e messzemenő következtetéseket levonni abból, hogy mennyire foglalják le a játékok és ez az iskolában arányos lesz a teljesítményével, ott sikerül a tananyagra vagy az órán figyelni a pedagógusra?
3.
Mennyére kell megértetni vele, hogy a játék érték, pénzbe kerül, amit a szülők keresnek és nem kaphat meg mindent, amit csak akar? Bár amit kér, nem tűnik olyan hatalmas kéréseknek...

Tisztelettel és köszönettel: Dániel


Tisztelt Kérdező!

Elkényeztetni bármivel lehet egy gyermeket, nehéz az arányokat megtalálni, de minden szülő maga érzi, hogy hol a határ. Általánosságban fontos a határokat tartani, hiszen egy gyereknek ezt meg kell tanulnia. 5 éves korban annál inkább, mert ekkor a szabálytudata már elég jól kialakult.
Az, hogy az iskolai helyzet mennyire köti majd le, nem bejósolható abból, mait kérdez, hiszen addig még van min. egy év, ez alatt rengeteget fejlődik egy gyermek. Az óvodában viszont meg tudják mondani, hogy látnak-e olyan jelet, amely a figyelem, koncentráció szempontjából aggodalomra ad okot.
Az 5 éves gyermek már megérti, hogy a játék pénzbe kerül. Nem ez jelenti a gondot, hanem az, hogy még erősen meghatározzák a gondolkodását az érzelmei, és nehéz emiatt lemondania arról a játékról, amit szeretne - azaz a vágyairól végső soron... Ez az idővel, a természetes érési folyamattal párhuzamosan változik...

Tisztelettel üdvözlöm:
Szekeres Mária Ágnes

pszichológus  2012. január 12. 19:11   #207 

Kedves Mária!

Tegnap voltam a pszichiáteremnél, és azt mondta hogy pszichológust is be kell vonni.
Így elintéztük a dolgot és 23-ára kaptam is időpontot.
A baj az hogy nagyon félek a dologtól, mint minden újtól....
Az első találkozás alkalmával mi szokott lenni?Hogy zajlik az első találkozás?
A pszichológiai tesztek miből állnak? Mi a célja?
Előre is köszönöm
zsuzsi


Kedves Kérdező,

az első alkalommal Ön mindezt megkérdezheti a pszichológustól, akihez megy. Ezt javaslom is, tegyen fel minden olyan kérdést, ami foglalkoztatja, amit szeretne tudni a helyzetről. Abból a tapasztalatból sokkal többet nyer, mint abból a válaszból, amelyet ilyen formában az interneten kaphatna.

Minden jót kívánok Önnek!

Üdvözlettel:
Szekeres Mária Ágnes

félelem  2011. december 29. 09:18   #206 

Jó estét kívánok!
42 éves nő vagyok,egyedül nevelem 12 éves lányomat,rokkantnyugdíjas vagyok.14 műtéttel a hátam mögött(2 mellkasi ér,7 térd,vakbél,császármetszés..),epilepszia és egy várható mellkasi aorta aneurizma műtét előtt,amiről már 2 éve tudok,de rendszeres kontroll mellett mérete nem változik,így még várunk.
Kb. 10 napja van bennem egy olyan érzés,hogy jövőre történik valami negatív a közvetlen köryezetemben.Soha ilyet nem éreztem,természetesen nem tudom mi lehet az..
reméltem,hogy átmeneti és elmúlik,de egyre gyakrabban jön elő,pedig igyekszem elfoglalni magam,háztartás,olvasás,gyerekkel tanulás,játék.
Nem vagyok félős,gyáva típus,sőt,ismerőseim szerint a vagány típus vagyok,inkább elbagatellizálok dolgokat,mint nagyítsak.
Ezért nem értem,mi lehet ez..mit tudok tenni?
köszönöm válaszát
Ildi
BÉKÉS,BOLDOG ÚJ ÉVET KÍVÁNOK!


Kedves Kérdező!

A negatív gondolatok önbeteljesítő jóslatokká válhatnak, azaz ha arra gondol, hogy valami rossz történik, eleve a dolgok rossz oldalára figyel. Ön, aki annyi mindent megélt, azzal tud magának leginkább segíteni, ha arra gondol, mennyi mindennel megküzdött már, hiszen ez erősíti Önt, csökkenti szorongását, és ha tényleg történne valami rossz, könnyebb lesz viselni.

Köszönöm a jókívánságot, és Önnek is békés, boldog új évet, jó egészséget kívánok!

Üdvözlettel:
Szekeres Mária Ágnes

vizelési probléma  2011. november 17. 10:08   #205 

Tisztelt Doktornő!

Van egy 6 éves fiam akinél vizelési problémák vannak!Éjjel bepisil,és most már amikor ébren van sem akar menni pisilni!
Megkérem tessék valami tanácsot adni,hogy mit lehet ilyen helyzetbe tenni.
Kérdeztem tőle,hogy mi a baj,miért nem akar pisilni,és azt válaszolta,hogy az iskolába nem tiszta a wc.
Ez lelki problémák miatt történik?


Tisztelt Kérdező!

A gyermekeknél a vizelettel és széklettel kapcsolatban jelentkező problémák, hacsak nincs valami szervi elváltozás, általában szorongásos állapotokból erednek, tehát valaminek a tünete. Lehet, hogy történt valami ténylegesen, de az is lehet, hogy nem, hanem a fantáziavilágban játszódik le valamilyen jelenség, pl. szörnyet lát egy kisgyermek egy mesefilmben, és arról álmodik, vagy este azt látja a falon stb.
Azt javasolnám, hogy mindenképpen érdemes lenne konzultálni pszichológussal személyesen, először önnek, mert a gyerekekben nem mindig tudatosul az, hogy mi a baj, és nem tudják elmondani feltétlenül az igazi okot. A szorongás okát egyébként jellegénél fogva mindig nehéz kideríteni...- felnőtteknél is, mert nem köthető össze ok és okozat.
Pszichológus terápiás helyzetben tudja oldani a gyermekben kialakult szorongásos állapotot, és a gyermekben oldódnak ezek az élmények, és a tünet rendeződik.
A lakóhely szerinti nevelési tanácsadóban ingyenesen lehet igényelni pszichológiai segítséget, ha szeretné ezt megpróbálni.

Kívánom, hogy minél előbb megoldódjon gyermeke problémája!
Üdvözlettel:
Szekeres Mária Ágnes

elszakadás  2011. november 2. 16:22   #204 

Kedves Mária!
Sok a vita köztönk édesanyámmal. Nem igazán érti meg hogy változok szeretnék dolgokat kipróbálni kicsit más úton járni mint ahogy azt ő gondolja. A párom sem igazán tetszik neki, nem igazán tudja elfogadni.Szóval sokat vitatkozunk. 25 éves vagyok gondolkoztam hogy elkellene költöznöm. Sajnos nagyon nagy honvágyam ha pl a páromnál vagyok egy ideje.De tudom hogy ez a megoldás. Hogyan látja a helyzetet, mit kellene tennem mi a jó megoldás?

köszönettel nóra


Kedves Nóra!

25 éves korban, ha meg tudja tenni, valóban érdemes megpróbálnia önálló élete feltételeit megteremteni. Sokat tanulhat abból, hogyan sikerül a saját útját járnia, rájön, hogy a döntései mennyire válnak be. Sok örömmel jár mindez, de nagyon sok nehézséggel is szembesülhet - ez a ára, hogy felvállalja, felnőtté válik. Ez hosszú folyamat.
Természetesen ennek a folyamatnak része az is, hogy a szüleivel, édesanyjával olyan távolságot teremtsen meg, amely mindkettőjük számára megfelelő.

Sok sikert, örömet, jó egészséget kívánok önálló, felnőtt életéhez!

Üdvözlettel:
Szekeres Mária Ágnes

gombóc  2011. október 27. 15:47   #203 

Üdvözlöm!

Szeretném megtudni hova menjek a problémámmal, ugyanis kb.3 hete olyan érzésem van mintha megakadt volna egy falat a torkomon, ez az érzés van hogy elmúlik 1-2- nap , de aztán megint jelentkezik.Olvasgattam utána, de nem jutottam sokra mert a pánikbetegégtől a gégészeti problémáig bármi lehet.
Tény hogy egy stresszesebb időszak után jelentkezett ez nálam, de már nem vagyok ideges s mégis érzem.Mit tegyek?Kihez fordulja segítségért, mert elég kellemetlen érzés ez.


Tisztelt Kérdező,

természetesen lehet, hogy valóban pszichés jellegű ez a probléma, de mielőtt így kezeli, érdemes megnéznie fül-orr- gégész szakorvosnak. Ezt akkor érdemes tenni, ha van esélye annak, hogy tényleg megakadt fizikai értelemben a torkán valami.
Ha pszichés jellegű a probléma, hasznos lenne konzultálni minél előbb pszichológussal, hiszen nem feltétlenül kell annak tudatosulnia, hogy van valamilyen problémája lelki értelemben. Sokszor testi tünetekben nyilvánulnak meg a lelki eredetű problémák, és mielőtt krónikussá válik, elhúzódik hosszú időszakra, esetleg súlyosbodik, érdemes vele foglalkoznia. Így levele alapján nyilván nem tudom Önnek megmondani ennyi információból, hogy valójában milyen betegség részeként értelmezhetőek tünetei.
Nem tudom, hol lakik, az interneten találhat a lakóhelyéhez legközelebb eső címen pszichológiai segítséget.
Ha konkrétabb segítséget szeretne kérni tőlem, az email címemre /szekeres.maria@freemail.hu/ is írhat levelet.

Minden jót kívánok!

Üdvözlettel:
Szekeres Mária Ágnes

_  2011. október 3. 21:49   #202 

Kedves Mária!



Egy éve járok pszichiáterhez paranoid sch. miatt!

A baj az hogy semmi javulást nem érzek, ugyan úgy vagdosom magam, kedvetlen vagyok!

Már sokféle gyógyszert kipróbáltunk, de nem használ semmi, vagyis ami használna egy kicsit attól meg hízom!

A kérdésem az lenne, hogy mikor várható már javulás? ha lesz! És mi ez a betegség egyáltalán?

ELőre is köszönöm

zsuzsi


Tisztelt Kérdező!

Hasznos lenne, ha a betegségével, kezelésével kapcsolatos kérdéseket kezelő orvosával tudná megbeszélni.
Ha ez valamilyen oknál fogva Önnek problémát jelent, kérem, az Orvostudakozó pszichiáter szakorvosaihoz legyen szíves fordulni.

Üdvözlettel:
Szekeres Mária Ágnes

Kötődés  2011. szeptember 22. 21:58   #201 

Igen, én is így gondoltam, csak meglehetősen kínosnak képzelem ezt beszélgetést, és nehéz magam rászánni. Köszönöm szépen a megerősítést és a gyors választ:)


Sokszor a legnehezebb helyzetekből születnek a legjobb lépések...

Üdvözlettel:
Szekeres Mária Ágnes

előző oldal   7 8 9 10 11  
Vitassa meg kérdéseit a társalgóban is!
Önnek a Mentális egészség témakör fórumait ajánljuk.
search.gif Szakember keresés...
mediFLEXible
Agile
i HR Solutions
Diagnózis.hu


    


©2007-2012 Orvostudakozó - Minden jog fenntartva!