Talabér János válaszol

Kedves Burki

Nagyon aranyosak, itt sokan, hogy nem csak a szakterületemhez tartozó problémákkal keresnek meg, de nem minden esetben tudok segíteni, mert nem a szakterületem. Aztán pedig fizikai vizsgálat nélkül nem is tudok mit tenni. Nem derül ki, hogy pl. melegebb-e az egyik lábfeje a másiknál, a pulzus a boka oldalsó ívén tapintható-e rendesen, van-e a két lába között pulzus eltérés (pulzusdeficit), stb. Számunkra pl., sürgősségi vonatkozásban ezek számítanak (csak), mert ki kell zárni a mélyvénás trombozis lehetőségét. De egy "sima" görcs, ahogy ön leírja, sok mindentől lehet. A bokasüllyedéstől a trombozison át a helyi gyulladásik, izületi gyulladásig, magnézium és B vitamin hiány, lúdtalpasság, stb., lehetetlen az egész kórélettan könyv összes ide vonatkozó oldalát most leírnom. Azon túl pedig röntgen és doppler vizsgála nélkül mindezekre nem tudnék pontos diagnózis felállítni. Ezért kérem a háziorvossal utaltassa be magát sebészetre, traumatológára vagy ortopédiára. Ott el fogják végezni ezt a két (elsődlegesen fontos) vizsgálatot, ezután többet lehet megtudni. Addig csak találgatni lehet, ami pedig megérti, hogy nem igazán a szakmaiságot türözi. A találgatással nem kerülünk közelebb.
Szívélyes üdvözlettel,
Talabér János

Kedves Ferenc,

Az 1997.évi CLIV. tőrvény 81.§ beszél a kötelező szűrővizsgálatok elvégzéséről. Az adott életkorokhoz való kötelezőend elvégezendő valamint elvégezhető vizsgálatokról pedig az 51/1997 (XII.18.) NM rendeletben foglaltak az iránytadóak. Ezt részletesen az alábbi linken olvashatja:
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99700051.NM

Remélem mindenre megtalálja a választ.
Üdvözlettel,
Talabér János

Kedves Dávid,

Szerintem rossz embernek tette fel a kérdést. Nem vagyok bőrgyógyász. Nem is biztos, hogy amit ön stricháknak ítél meg, az valóban az. Csak azt tudom javasolni, hogy keressen fel egy jó bőrgyógyászt. Van amúgy kenőcs a strichák és a műtéti hegek eltüntetésére (Contractubex), de kérem mielőtt alkalmazná beszéljen szakorvossal.
Üdvözlettel,
Talabér János

Kedves Dávid,

Az OMSZ nem végez speciális mentést, kivéve a 37/2011-es NEFMI rendeletben meghatározott vízi mentést, ami speciális mentésnek bizonyul. A speciális mentés (barlang, hegyi,stb) nem az állam által üzemeltetett mentőegységeken keresztül megy végbe, hanem legtöbb esetben nonprofit alapitványok által vannak finanszirozva (pl. Agria speciális mentők, Posszidon, SMSV, stb). Kivéve a már emlitett vizi mentést és a katasztrófa védelmi mentési feladatokat. Az OMSZ-nál való alkalmazhatóság feltétele az un. 1-es tipusú orvosi alkalmasság, ez nem a legszigorúbb alkalmassági csoport, hiszen aki mentőt szeretne vezetni, vagy kiemelten veszélyes a munkaköre, annak az un. 2-es tipusu alkalmassági vizsgálatra van szüksége. Az 1-es alkalmassági csoportban nem kizáró ok a hypertónai, ha a beteg azt kivizsgálatatta és kezelve van. Az inzulinos cukorbetegség (IDDM) megitélése már más kategória. Gépkocsit (mentő) nem vezethet nagy valószinséggel. A speciális mentőknél gondolom a 2-es tipusu alkalmassági vizsgát kérik. Itt sem gondolom, hogy a hypertonia ha kordában van tartva kizáró ok lehetne, de gondolom az IDDM az igen, hiszen ez esetben megvan rá az esély, hogy hypoglükémiás kómája legyen az életmentőnek, ami nem szerencsés bevetés közben. De erről bővebben, és az alkalmazhatóságról, fizetésről, kérem érdezzen meg a már megjelölt honlapn egy speciális mentőszolgálatot.
Üdvözlettel,
Talabér János

Kedves Kérdező

Sajnos erre a kédésre nem tudok válszolni Önnek. Kérem a jelzett honlapon vegye fel a kapcsolatot valamelyik speciális mentő szervezettel, és ott érdeklődjön. A legtöbb esetben nonprofit alapítvány az üzemeltető (kivéve természetesen a honvéd és katasztrófa védelmi egységeket), de persze ez nem azt jelenti, hogy nem kapnak fizetést a dolgozók, csak arra utaltam, hogy a speciális mentés, és ebbe beletartozik a barlangi, hegyi mentés is (a vizimentést kivéve, mert arról a 37/2011 NEFMI rendelet külön rendelkezik és azt az OMSZ csinálja (!)), nem államilag fenttartott intézmény. Ezért nem tudok bértáblát vagy hasonló általános rendeletet idézni, és ezért nem tudok a bérekkel kapcsolatosan sem mondani semmit sem. Az állami illetményeket pedig a közalkalmazottak jogállásáról (1992.évi XXXIII.törvény) vagy a köztisztviselők jogállaásáról (1992.évi XXIII.törvény) szóló törvények határozzák meg, annyi kiegészitéssel, hogy nyilván való veszélyes vagy éjszakai munkakörben pótlék illeti meg a dolgozót.
Üdvözlettel,
Talabér János

Kedves Ferenc,

Köszönöm levelét. Ha kezelt a magas vérnyomása, akkor természetesen lehet. A speciális mentést az országos katasztrófa védelmi központ irányítja, általában vannak civil szervezetek, amelyek iylen mentőgépkocsikat tartanak fent, valamint a magyar honvédségnek is van egy pár ilyen mentőgépkocsija. A speciális mentőknek van külön honlapjuk, ahol az összes ilyen magyarországi csoportot megtalálja:
http://katasztrofa.lap.hu/specialis_mentok/14416032
üdvözlettel,
Talabér János

Kedves Miklós,

Nos, ezekre a kérdésekre nem lehet objekvit, taxativ válaszokat adni. Ugyanis, az, hogy kinek mekkora a szaktudása relativ fogalom. Azt el lehet mondani, hogy aki mentőre ült mentőtisztként, orvosként vagy akár mentőszakápolóként nagy valószínséggel rutinos és jó munkát végez. Persze mindenhol előfordulnak anomáliák és nehézségek. Ha tíz évvel ezelőtt teszi fel a kérdést, akkor nem is filozofálnék rajta. Amig a mentőtiszt egy ritkaságnak és a HIETE vagy az OTE "unikumának" számított, addig sokszor azt lehetett mondani, hogy a mentőtiszt felér egy orvossal, sőt sok esetben túl is tesz egy átlagos, friss dimplomás orvos tudásán, gyakorlatán, rátemettségén. És ezt túlzás nélkül lehetett állítani. Ma már ms a helyzet, mert a mentőtiszti képzés hígulni látszik. Amíg 2003-ig évente maximum 20 mentőtsizt végzett, 2003-tól ez a szám megközelítette az 50-et, tavaly pedig közel 80-an végeztek. Mondhatnánk azt, hogy ez eltörpül az évi 500 orvos vagy jogász mellett, csak nem szabad elfelejteni, hogy a mentőtiszt mozgástere igen korlátozott. Bár látszanak tendenciák a mozgástér bővitésére, hiszen 10 évvel ezeletőtt a mentőtsizt kizárólag a mentőn dolgozott, ma már sürgősségi osztályokon, orvosi ügyeletekben, rendezvényügyeleltekben, stb. (látszik, hogy a jogszabály alkotók igazodnak az ugrásszer növekedéshez), akkor is maga a szakma olyan, hogy korlátokat állít, hiszen elsősorban sürgősségi ellátásra vonatkozik. Amúgy pedig az arányok a fontosak: 10 év alatt a végzett mentőtisztek száma megnégyszereződött (4x), ha ez történne az orvosokkal vagy a jogáaszokkal (!) akkor ott is gond lenne. A mai orvoshiányból hamar túlkínálast lenne, a jogászból meg van is bőven.
De visszatérve a válaszára azt gondolom, és az esetszámok és a "műhibák" száma is arról tanúskodik, hogy a magyar mentőszakápolók, mentőtisztek, mentőorvosok NAGYON jól képzettek, európai viszonylatban is az elsők között vagyunk, erről tanúskodik, hogy a nemzetközi mentőversenyeken előkelő helyen szerepelünk. Egyedüli számomra "jogi" feketebárány az hogy engedünk hatodéves szigorló orvosokat mentőtiszti státuszban vonulni, anélkül, hogy a "jogi" háttere tisztázott lenne. Ezt sokáig a mentőtiszt hiánnyal magyarázták, de ez amagyarázat már idejét múlt szerintem. Az új jogszabály is engedi ezt, pedig szerintem a "fekete lyuk" az itt található. Egy oxyológia tanflyam és vizsga utána felülnek a mentőre. Számomra az a legnagyobb baj, hogy jogi értelemben NINCS diplomájuk még, tehát még egy egyszer mentőszakápolói képesítésük sincsen, azaz jogi alap sincs arra, hogy egy meglévő kompetenciát kibővítsünk. Ergo, bár nyilván több háttértudással rendelkeznek, mint egy szakápoló, de semmiféleképpen NINCS gyakorlatuk és a meglátásom szerint jogi felhatalmazásuk sem, azaz "papírilag" érettségivel mentőznek, beteget látnak el, stb. Jó, hogy néhány kompetenciát most kiemeltek a hatodéves mentőtisztektől (pl. nem szúrhat centrális vénát, nem csinálhat trombolizist, nem altathat, stb), de a jogi szabályozása ennek nem tiszta. Mert ilyen erővel a végzős mentőtiszti hallgatót miért nem engedjük, hogy mentőtisztként dologzzon a főiskola utolsó évében? Mert nincs még meg a végzettsége.
Mégegyszer azonban visszatérve a meglátásom szerint az OMSZ munkája, személyi és tárgyi feltételei nagyon jónak mondhatóak. A gépkocsipark is fejlődik, igaz ez lassabban. De ha visszanézem fejlődést, azt leeht mondani, hogy a technikai eszközök is az utóbbi 15 évben ugrásszeren fejlődtek. Mostmár minden esetkocsinak is tartozéka a szalagos ekg, a aszinkron defi (Lifepack), a lélegeztető gép, KED, stb. Sőt az un. KIM kocsik is nagyon jól felszereltek. Defibrillátor nélkül nem megy már mentőautó, infúzió terápiára, alalp gyógyszeres ellátásra, sebellátásra és egyéb oxyológiai ellátásra MINDEN, az OMSZ-nál futó autó képes már, hiszen a mentőápolói/mentőtechnikusi kompetencia ezt lehetővé teszi. Az esetkocsikon a mentőtisztek centrális vénát szúrhatnak, bizonyos vizsga letétele után trombolizálhatnak is). Tehát a fejlődés az elmúlt 15 évben markánsnak mondható. Kérdés, hogy milyen fejlesztés lesz a jövőben? Mert ez egy olyan "hobby" amit állandóan fejleszteni kell, és ez nem kevés pénzbe kerül.
Üdvözlettel,
Talabér János

Kedves Henrietta,

Köszönöm levelét. Nos, a conicotomia: heveny életveszélyben minden körülmények között – elsősegélynyújtásként – végre kell hajtani. (bár a komtenecia leírásban csak a mentőtisztnek és orvosnak van benne, szerintem ez elvárható a mentőszakápolótól és más sürgősségi szakmában jártas szakemebertől is, ha nincs más választható megoldás). A pajzs-és gyűrüporc elöl a középvonalban a ligamentum conicum köti össze, mely közvetlenül a bőr alatt fekszik. Ezt vágjuk át, utána pedig valamiféle "tubus" szerű eszközzel biztosítjuk a légutat. Egyesek szerint elég egy véna kanül, szerintem nem, legalább három nagy lumenű (szürgke) branül (kanül) kellene, vagy legalább egy megközelítőleg kisujjnyi vastagságú tubus. Persze súlyos esetben a filmekből jól ismert "golyóstoll" is megteszi, amikor kiszedik a belsejét és a cső szerű manyag vázát hesználjuk fel. A conicotomiát főleg felnőtteken végzik. A conicotomia az akut betegellátás része.
Tracheostomia superior: A felső légcsőmetszést a gége alatt, a pajzsmirigy isthmusa felett végzik. Veszélyei miatt, műtéti körülmények között, intractrachealis narcósisban végzik. Ez a krónikus betegellátás része, általában gége rákban, vagy olyan esetekben, ahol tartósan alkalmatlan lesz beteg a felsőlégút használatára. Oyológiai szempontból még szóba jöhetne a felső légúti égés, vagy a fej megégése, ami az intubálást teljesen lehetetlenné teszi.
Tracheostomia inferior: Az alsó légcsőmetszést általában gyermekeken a szegycsont felett, a pajzsmirigy alatt végzik.
A légcső nyílásán különböző kanülök helyezhetők be. ( fém, műanyag, gumi, ) A felfújható ballonnal ( cuff ) ellátott műanyag kanült alkalmazzák a tartósan gépi lélegeztetett betegeknél. Leszívást mindig sterilen az asepsis betartásával végzik. Oxyológiai szempontból olyan esetkere gondoljunk, hogy pl. a gyerek arca megégett, tartós lélegeztetésre szorul, de nem tudjuk intubálni. Ez esetben tracheostomiát alkalmazunk.

Szívélyes üvözlettel,
Talabér János

Kedves Kérdező,

nagy általánosságban válaszolok, hogy azok a betegségek, amelyek más általános szakmában is azok: végtag hiánya, vakság, süketség, paszichikai gyógykezelés, skizofrénia, elmebetegségek, ismétlődő kezeletlen epilepsziás rohamok, kezeletlen vérnyomásbetegség, kezeeltlen belgyógyászati betegségek, dializis alatt álló beteg, súlyos infarktusos beteg, súlyos ISZB, COPD, és természetesen rákos beteg, aki nem gyógyult (korábbi rákos betegség, amiből gyógyult nem számit), továbbá egyéb, kezelhető betegségek sem. Ismerek olyan mentőgépkocsi vezetőt, akinek Burger szindrómája van, az összes kézujján azt utolsó percet leoperálták, és mégis alkalmas. (hiszen csak a végeket műtötték le). Hát dióhéjban ennyit tudtam segiteni, ha van konkrét betegség, akkor tudunk konkrétumot is mondani, vagy legalábbis probálunk.
üdvözlettel,
Talabér János

Kedves Kérdező,

Pár kérdéssel ezelőtt már feltették nekem ezt a kérdést. Jelenleg nincs mentőtiszt szakirányú mesterkpzés, de az "ápolás-betegellátás" szakirányban jelentkezhet bármelyik mesterképzésre, diplomás ápoló, eü. szakmenedzser. Erre mindig a Felvételi tájékoztató az irányt mutató jogszabály, ami minden évben december 10. körül jelenik meg, és egy évi hatályos. Ezért kérem azt nézze át, ott minden szak fel van tüntetve, és a jelentkezés menete is.
Üdvözlettel,
Talabér János

Kedves András,

kérem olvassa el a korábbi válaszaimat, ahol a felsőoktatási törvényt idézve leírom, hogy ki tanithat anatómia tantárgyat aza adott felsőoktatási intézményekben. Ez vonatkozik az összes fő tantárgyra az egyetemi képzésekben. Elméletileg biológus is, akinek PhD fokozata van, valamint orvos képesítésű személy, szintén PhD fokozattal, ha gyakorlatról van szó elképzelhető az alacsonyabb képesítés néhány tantrágy esetében (pl. főiskola, vagy egyetem (pl. testnevelés, nyelvoktatás, mentéstechnika, egyéb gyakorlati tantárgy, de nem főtantárgy esetében), de csak óraadói tanár és nem "oktatói" státuszban.
Üdvözlettel,
Talabér János

Kedves Törisfiú,

Nos, érdekes, hogy bölcsész diplomával mentőzni akarna, de hát van ezzel így más is...:-))) Szóval, a 37/2011 NEFMI rendelet mellékletének 6.1.3. pontja értelmében, ha állományba felveszik, már 3 éven belül meg kell szerezni a szakképesítést, tehát az 5 év 2011-től már csak 3 évre korlátozódik. Ezért, az OMSZ minél előbb be kell, hogy iskolázza. De nem kell azonnal mentőznie menni, lehet úgy is, hogy előbb elvégz a mentőszakápolóit, és uttána megy mentőzni. De persze az OMSZ örül, ha van üresedés, hogy beiskolázhatja Önt. Sajnos a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII törvény 21.§-24.§ rendelkezései szerint a bérbesoroláshoz csak a munkavégzéshez szükséges iskolai végzettség vehető figyelembe, így csak az alap besorolást kapja. Nem akarom eltátorítani a munkától, de diplomásként középiskolai besorolást kapni nem biztos, hogy jó érzés lesz majd Önnek, amikor az első fizetését megkapja. (Ezt saját magamról tudom). Mindezek ellemére ha Ön ezt szeretné csinálni, akkor legbiztosabb módja, ha jelentkezik az OMSZ-hoz. Vagy elmegy egy képző intézetbe, ahol van OKJ mentőszakápoló képzés, vagy ugye az OMSZ be fogja Önt majd iskolázni. Ha az OMSz iskolázza be, akkor a tandij olcsóbb lényegesen, mintha csak az utcáról elmegy képzésre, itt elérhet a félévenkénti 120.000 Ft-ot is a tandij. Ha van lehetősége, én az állami forrásokat használnám ki.
Az utiköltésg térítéséről a a 2009.évi CXXVI. törvény a munkaügyi változások módosításáról és egyéb járulékokról rendelkezik. Ezen rendelkezés szerint gépjárművel való munkába járáshoz 9 Ft/km támogatás adható. Az adható azt jelenti, hogy nem kötelező. Azt nem tudom, hogy jelenleg az OMSZ ad-e utiköltség támogatást, 2010-ben még adott, ha jól tudom. Ennek utána fogok nézni. Ugyanezen törvényben foglaltak szerint tömegközlekedésre a bérlet 70%-át lehet kifizetni a dolgozónak.
Sok sikert álmai megvalósitásához, köszönöm a jókívánságokat!
Üdvözlettel,
Talabér János

Kedves Kérdező,

A válaszom igen. Jelenleg még úgy állunk, hogy szinte minden "operativ" (azaz ténylegesen gyógyitó) egészségügyi szakma hiányszakma. A mentőtiszt is, annak ellenére, hogy egyre többen végeznek a különböző egyetemeken. A mentőorvos is, mert vannak mentőtipusok, ilyen pl. a mentőorvosos kocsi (MOK) vagy a rohamkocsi, vagy a MICU (Intenziv betegszállító kocsi, mozgó intenziv osztály), ahol az egységparancsnok mentőorvos. Úgyhogy hely az még van, ettől nem kell félni. Jó fizetés, megbecsülés az még hiányzik.
Szívélyes üdvözlettel,
Talabér János

Kedves Kérdező,
Nem tudom, akár az is lehet. Erről az adott oktatási intézményt kérdezze meg szerintem, ez intézményfüggő.
Üdvözlettel,
Talabér János

A dr. előtag használatáról a Felsőoktatási törvény (2005. évi CXXXIX. törvény) rendelkezik. E szerint "dr" megjelölést, egyetemi végzettséget igazoló doktori címet az orvosok, fogorvosok, gyógyszerészek, állatorvosok és jogászok kapnak. Ez az un. egyetemi végzettséget igazoló doktori cím, ami viszont nem számit tudományos fokozatnak. Tudományos fokozathoz doktori kurzuson kell részt venni, és un. Doktori cselekményt kell elvégezni, ami doktori szigorlattal zárul, és a disszertácio védésével, ami minium 200 oldal, de ezt az intézmények és a tantárgy válogatja. Ez a szervezett doktori képzés az un. PhD képzés (angol röv. Doctor of Philosphy = tudományos doktor). Tehát a PhD az már tudományos fokozat, amivel egyetemen és főiskolán tanitani lehet, sőt ez követelmény is annak, aki valamilyen címet kap, pl. tanársegéd, adjunktus, docens, stb. A PHD végzettségűek nevük előtt a „Dr” vagy „dr” rövidítést használhatják. Tehát dr Nagy Béla = Nagy Béla PhD-val, de ha valaki „dr” az még nem biztos, hogy PhD, és valaki lehet, hogy kettős doktor, mert pl. orvos és utána még PhD-zik. Sokszor így is látjuk, hogy Dr. Nagy Béla PhD, ami szintén helyes a vonatkozó jogszabályok szerint. A phD tehát "magasabb" szintű doktorátus, mint a pusztán egyetemi végzettséget igazoló doktori cim, de mindkettő ugyanugy a "dr" előtagot ahsználhatja. 1993. óta nem létezik már a szétválasztás az un. kisdoktori és nagydoktori között, de a PhD tulajdonképpen egy "nagyobb" doktorit jelent.
Üdvözlettel,
Talabér János

Kedves Kérdező,

Két lehetőséget látok. Egyik, hogy elvégzi a diplomás ápoló szakot, ahol kreditbeszámítással rövidül a képzés, erről az oktatási intézmény adhat felvilágosítást. Másik dolog, hogy nem tesz semmit, és mentőtisztként igazgatja az intézményt, vagy az ápolási osztályt. Mivel 2006-2010 között a mentőtiszt Bsc "ápolás és betegellátás" besorolásba esett a felsőoktatási képzésben, így akár rá lehetne fogni, hogy egy képzési-törzsbe esik. Másik lehetőség még, hogy elvégzi az egészségügyi menedzser képzést, azzal lehet valaki intézményvezető. Ha az adott intézmény elfogadja, meglátásom szerint nincs akadálya annak, hogy mentőtiszt végzettséggel vezető beosztása legyen. De ezt az intézmény működési rendje, a házirend és a különböző megállapodások, akár a kollektív szerződés tartalmazhatja.
Üdvözlettel,
Talabér János

Kedves Sissy,

Mentésirányításban a jogszabályban 37/2011 NEFMI valamint a 5/2006 Eüm. rendeletnek megfelelő képesítéssel lehet dolgozni. A rendeletek ugyan nem sorolják fel, hogy mentésirányítóként ki dolgozhat, de megnevezik, hogy az Iányító Csoport a mentési tevékenységet végző szervezet része (2.§. b. pont), a mentési tevékenységet végző szervezet személyi feltételei pedig megegyeznek az I. számú mellékletben található alkalmazhatóság feltételeinek. (2.§ g, pont). Ebből következően a jogszabály által meghatározott szakápoló (mentőszakápoló, aneszt-intenzis ápoló, sürgősségi szakápoló, sürgősségi szakasszisztens, intenziv szakápló, klinikai szakápoló) valamint mentőtsizt és mentőorvos lehet az Irányító Csoport tagja.
Üdvözlettel,
Talabér János

Kedves Zoltán,

Köszönöm, hogy válaszolt. Jelen esetben nem az számít, hogy 52es avgy 54-es OKJ besorolású-e a képzés, hanem az, hogy "szakápoló"-e. Az én értelmezésemben a jogszabály erre élezi ki a hangsúlyt, ha nem így tenné, akkor felsorolná azt, hogy általános ápoló, sőt, hogy diplomás ápoló. Mint látja, a diplomás ápoló sincs a felsorolás között. Ebből levonva a következtetést, és a jogszabályalkotók eseteleges szándékát, szerintem egy általános ápoló képesítés kevés, a mentőápolói munkakör betöltésére. Azért kérdeztem, mert ha már az lenne, hogy "felnőtt szakápoló", akkor a kérdés már jóval kiélezettebb lenne. Amikor én kezdtem mentőzni, akkor sokan jöttek Eü. szakközép iskolából, és nekik volt általános ápolói képesítésük, és mégis egy évet el kellett végezniük a mentőszakápolói képzést. Ennek analógiáját követve, szerintem az OMSZ kérheti ezt öntől is. Persze továbbra is kérdés, hogy a HID képzés az OMSZ-nál jelent-e valamit, mert mint látja a jogszabály nem foglalkozik vele. Attól még, hogy nem foglalkozik vele a jogszabály, nem biztos, hogy nem számít, mert a jogszabály nem tartlamaz kifejezett tiltó rendelkezést. Nekem az a javaslatom, hogy keresse fel az www.eekh.hu honlapot és ott kérjen állásfoglalást. Nem biztos, hogy előbbre jut, de fognak válaszolni az biztos, mert már én is kérdeztem őket nem egyszer.
Sajnálom, hogy a kételyek sem bennem, sem Önben nem oszlottak el egyértelműen.
Üvözlettel,
Talabér János

Kedves Zoltán,

A 37/2011 NEFMI rendelet és a 5/2006 Eüm rendelet együttesen szabályozza a mentőfeladat ellátását.
Ezek a rendeletek az alábbi módon rendelkeznek. A NEFMI rendelet melléklete szerint:

„6. Mentõápoló
6.1. Mentõápolóként az foglalkoztatható, aki
6.1.1. a jogszabályban meghatározott mentõszakápolói, mentõápolói szakképesítéssel rendelkezik, vagy
6.1.2. a jogszabályban meghatározott ápoló,
- felnõtt aneszteziológiai és intenzív szakápoló,
- klinikai szakápoló,
- intenzív betegellátó szakápoló,
- egészségügyi szakasszisztens,
- aneszteziológiai szakasszisztens vagy sürgõsségi szakápoló

szakképesítéssel rendelkezik, és a mentési tevékenységet végzõ szervezet által akkreditált tanfolyamot elvégezte

6.1.3. a 6.1.1. és 6.1.2. pont szerinti szakképesítés hiányában – a munkavégzés megkezdésétõl számítva legfeljebb 3 évig –,amennyiben az 1.3.1–1.3.29. pont szerinti ismeretekkel és készségekkel rendelkezik és a mentõszervezet által évenként szervezett szintentartó-, illetve továbbképzõ tanfolyamot elvégzi, és a megszerzett ismeretekbõl sikeres vizsgát tesz.
6.2. Mentõgépkocsin lehetõség szerint, kiemelt mentõgépkocsin, esetkocsin, rohamkocsin, speciális rohamkocsin, valamint légi és sürgõsségi vízi mentõjármûvön kizárólag szakképzett mentõápoló foglalkoztatható.”

Ennek értelmezéseként tudnunk kellene, hogy önnek mi a bizonyítványban szereplő végzettség pontos megnevezése. Ha „csak” általános ápoló és asszisztens, akkor a jelen jogszabályok értelmében a munkáltató által akkreditált mentőtevékenységgel kapcsolatos tanfolyamot el kellene végeznie (kérdés az, hogy ez mit jelent, és vane ilyen az OMSZ-nál? – Szerintem nincs). Tehát maga a jogszabály is nehezen értelmezhető. Pl. milyen egészségügyi szakasszisztens dolgozhatna mentőn, Pl. fogászati is? Értelem szerűen nem. A felsorolásból nem derül ki, hogy mennyire kellene taxativnak (kizárónak) értelmezi. Ezért sajnos nem tudom Önnek egyértelműen megmondani azt sem, hogy kötelezheti-e Önt az OMSZ vagy nem. A meglátásom szerint nem, de ez attól is függ, hogy mi van a bizonyítványába írva (gondolok itt a HÍD-ra) Ha ezt Ön megírja, akkor esetleg közelebb kerülünk az igazsághoz.

Üdvözlettel,
Talabér János

Kedves Kérdező,

Már korábban leírtam az alkalmazhatóság feltételeit. Anatomia tanitása főiskolai diplomával egyetemen meglátásom szerint nem lehetséges a hatályos jogszabályok szerint. Gyakorlati tantárgy oktatására "tanárként"elméletileg elképzelhető, de nem hinném, hogy pl. gyógytornász főikolai végzettséggel ez menne, de pl. mentőtiszt esetében van rá példa, hogy főikolai diplomával mentéstechnika gyakorlati tantárgyat oktat, ez lehetséges, ha NEM mind főállású, oktató státuszban van foglakoztatva. A felsőoktatási törvény elkülöniti az "oktató" és a "tanár" kategoriát, az előbbit tartja "magassabb" vagy "preferáltabb" szintűnek.
Tehát szerintem főállású, oktatói státuszban - a gyakorlati tárgyakat és a nyelvoktatást kivéve - nem lehet főiskolai végzettséggel tanitani egyetemen, és elképzelhetetlennek tartom ezt az ÁOK-n, hogy anatomiát főiskolai végzettséggel tanitsák. A hatályos jogszabály alól csak a miniszter külön engedélyével lehet eltérni, azaz a végzettségi kötelezettség alól az oktatási miniszter (államtitkár) adhat egyedi esetben felmentést. De nem hiszem, hogy pl. anatomia esetében az ÁOK-n erre lenne szükség mert rengeteg orvos képesítésű ember lenne, aki tudna tanitani ott.
Üdvözlettel,
Talabér János