A szakértő általános üzenete a kérdezőkhöz:

Kedves Doktorno!36 eves ferfi vagyok.A kovetkezo problemaval fordulok Onhoz:kozel egy eve rettegek a daganatos betegsegektol.Nem tudom,mi valtotta ki belolem.Allandoan figyelem a testem es ha valamirol ugy gondolom,hogy nem normalis,iszonyu retteges fog el.Szamtalan kivizsgalas semmi testi problemat nem talalt.(agyi mr,vertesztek,ultrahang...)Vegul a psichiater szorongas miatt xanaxot rendelt,ami egy ideg jo is volt,de mar nem segit.novelni nem akarom az adagotEz a dolog az egesz eletemet meghatarozza(csalad,munka). Sajnos nem tudok pszichologushoz sem fordulni,mert kulfoldon elek,a nyelvet nem tokeletesen beszelem.Tisztelettel kerem,adjon tanacsot,mitevo legyek,mert mar a felesegem is elfordult tolem emiatt,ami ertheto is valahol.Valaszat tisztelettel megkoszonom.P.S.

Kedves doktornő!

NAGYON köszönöm a válaszát!
Ugye, lehet, hogy az antidepresszánstól híztam? Van olyan antidepresszáns, ami segíthetne és nem híznék tovább vagy esetleg fogyhatnék is? A Cymbalta ilyen?

Kedves Doktornő!

Kérem segítségét elsőízben. (Elnézést, hogy kicsit hosszan írom le, de hogy pontosan lássa a helyzetemet szerintem elengedhetetlen.)
Egy hónapja jelentkeztek az alábbi tüneteim: először gyengeségérzés, majd nagyon heves szívdobogás egész éjszaka. Utána 3 napig nem tudtam enni, csak kb. napi 4 liter vizet ittam. Háziorvosom vírusfertőzésre vagy epézésre gyanakodott, elküldött vérvételre. Minden eredményem jó lett. (pajzsmirigy és terheléses vércukor is) Vérnyomásom jó, a pulzusom magas volt (100), de utána az is helyreállt 4 nap után.
Utána megjött az étvágyam, lehet hogy hirtelen kezdtem el enni, mert utána sárga székletem volt. De a közérzetem sokkal jobb lett, csak sajnos az ennivalóra nem tudtam ránézni. Szagokra érzékeny voltam, főleg reggel nem tudtam enni, estére jobb lett. Hozzáteszem a közérzetem is jobb lett mindig délutánra.
Azonban egy hét után is a következőket éreztem: néha szívdobogás érzés, szédülés (nem folyamatos, de gyakori), gyengülés, gyengeség, nem szerettem egyedül maradni, halálfélelem, bizsergés az egész testen(nem folyamatos), alvászavar.
Visszamentem a háziorvoshoz, aki beutalt kardiológiára.
az alábbi eredményt írták:

Status:
Tiszta szívhangok, comp. keringés. Norm. pajzsmirigy. Pulmok felett kóros nincs. Abdomenben kórosat nem tapintok. EKG: sin. rhythm. Norm átvezetés. V1-5-ig enyhén invertált neg. T hullámok. Általában alacsony feszültség. Echocard. szív részéről strukturális eltérés nem látható.

Vélemény:
Szomatoform. veget. dysf., hyperkinetikus keringés, az EKG eltétrés hátterében figyelembe véve az echocard. neg. eredményét is, valószínűleg sympaticotomia áll.

Javaslat: 2x0,25 mg Frontin
napi 0,5-1 tbl. Nebivolol

Egy hét múlva controll.

Controllon már nem vizsgáltak. Csak annyit mondott az orvos, hogy menjek el pihenni. Sajnos a táppénz igencsak rányomta a bélyegét a fizetésemre, ezért visszamentem dolgozni.
Azóta reggel a fél Nebivolol + este 1 Frontint szedtem.
Javult a közérzetem, jó hogy tudok beszélgetni a kollégákkal, azonban szédelegtem. Nem folyamatosan, időnként, este jobb lett, illetve ha lekötöttem a figyelmem. Nem forgó jellegű, hanem olyan, mintha lebegnék, vagy mintha két dimenzióban lennénk (én+környezet).
Az étvágyam visszajött.

Ezért elmentem ideggyógyászhoz. Megvizsgált. Azt mondta, hogy ideggyógyászatilag nincs bajom. Reggel egy fél Frontin bevételét + 2x1 Megne B6 szedését javasolta az előzőek mellé.
Elkezdtem szedni. 4 napig nem is szédültem (elutaztunk az első két nap). Azonban tegnap és ma is eléggé érzem ezt a szédülést/lebegést. (lehet, hogy közrejátszik, hogy pont két napja nagyon ideges voltam, anyukám véreredményét vártuk)

Most én pánikbeteg vagyok vagy szorongok? Vagy a kettő ugyanaz?

Kérem válaszát. Elnézést, ha Ön számára természetes dologtól én nagyon félek és izgulok. Ezért kérem tanácsát és megnyugtatását, hogy mi is történik velem.

Köszönöm válaszát előre is

Szép napot Önnek

Csilla

Kedves doktornő!

Bipoláris affektív zavar II. , agoraphobia, dependens személyiségzavar...ez a diagnózisom. 13 éve Seropram és a hozzá hasonló összetevejű gyógyszereket szedek, Lamolep 200 mg, reggel 0,5 Rivotril...
Nem vagyok tünetmentes... állandó fáradságérzet, motiválatlanság "uralja" az életemet, ezen kívül több, mint 30 kg-ot híztam amióta gyógyszereket szedek.
Boldog házasságban élek, orgazmust hosszú évek óta nem éreztem.
Ön indokoltnak tartana egy gyógyszerváltást? Vagy nyugodjak bele, hogy nekem ennyit értek... Pszichoterápiára járok.
Egyre jobban zavar a súlyom, fájnak a lábaim, szuszogok...
A gyógyszerváltásokat nagyon nehezen viselem, a családom szerint otthon nem megoldható, mert egyedül vagyok itthon... és ilyenkor nagyon rosszul vagyok, testileg és pszichésen egyaránt...
Kérem, segítsen, hogy tisztábban lássam, mit kellene tennem... Köszönöm!

Kedves Doktor nő!

Férjemmel 5 évig éltem együtt, két gyönyörű kislányunk született, akik 3 és 1,5 évesek. Mindezidáig problémamentesek voltak, szót fogadtak, egyedül, külön szobában aludtak, és mi is, de 2 hónapja a nagyobbik nagyon megváltozott. Bepisil, bekakál, egyre többször sírva fakad, ha pl. valami játékot nem kap meg, agresszívebb is lett, és nem alszik el egyedül, csak velem, és csak rajtam. Kell, hogy az ágyban fogjam a kezét, s fürödni sem tudok úgy, hogy ő megvár az ágyban. Hiába mondom neki, hogy 10 perc múlva ott leszek, végigsírja ezt az időt. Mára már megtanítottam egyedül hajat szárítani, engedem, hogy egyedül mosson fogat, mert addig én is elkészülhetek és mehetünk együtt az ágyba.
Mint ahogy fent is utaltam rá, 2 hónapja vagyunk egyedül. Ebből 1,5 hónapon keresztül „hitegettük” a nagylányt, hogy apa dolgozik, majd jön, de miután a barátnője kilépett a 12 éves házasságából, és én is el lettem küldve, láthatóvá vált, hogy apa ide már nem jön haza. Ekkor én ezt elkezdtem finoman mondogatni a lányoknak, majd nincs 1 hete se, hogy a barátnő nevét kiejtettem a számon, hogy szokják, ha majd találkoznak vele. Mondtam, hogy kedves, aranyos lány, majd biztosan mentek vele fagyizni, de arra álmomban sem gondoltam, hogy hétvégén egész délelőtt ugrálóvárazni fognak négyesben, majd este hármasban (a nagyobbikkal) tortát sütnek majd, és este együtt is alszanak. A gyerkőc éjjel felébredt és sírni kezdett, mert egyedül aludt egy szobában, míg az apja a másikban a barátnőjével. Normális ez? És ez a tempó normális és csak nekem gyors? Mit tegyek? Férjemnek anno is el kellett mondanom, hogy nem ülünk ittasan autóba, mert ezt rendszeresen megtette, és mindenféle lelkiismeret-furdalás és felelősségtudat nélkül levezetett 200 km-t. Hogy nem kell játszani a gazdagot kifelé, kocsikat venni, plazma tévét …stb –hitelből természetesen- miközben előző házasságából van 4 millió tartozásunk, meg itthon 2 millió hitelkártya, plusz az 1 millió személyi kölcsön, plusza a lakáshitel, de hiábavaló volt. Most is 120ezer+rezsis albérletben lakik, mert az új lánynak villantani kell, meg ajándékokat vesz neki, miközben itthon nincs pénz semmire.
Gyerekpszichológusra van nekem egyáltalán szükségem, aki segít a lányoknak ill. nekem átvészelni ezt a helyzetet a létező legkisebb sérülésekkel, vagy a nálam 4 évvel fiatalabb –szinte tini aggyal és felelősségtudattal rendelkező- férjemnek kell keresni valakit?
És az még a történethez tartozik, hogy természetesen miattam ivott, miattam ment el, miattam nem fizet a gyerekek után semmit, miattam nem jön hozzájuk, szóval mindenért rám mutogat. Persze könnyebb menekülni előlem –de inkább maga elől- egy új kapcsolatba, ahol a kis általa felépített mesevilágban lehet újra, mint megváltozni és apához, családfenntartóhoz méltó módon élni!

Kata

igen de a párom azt is mondta ha az nagy fájdalom neki mikor vasárnap visszaviszi a kisfiát és sir utána ha apa apa!!!
alig birja ott hagyni
de én hogy tudnék segiteni neki ebben?
mert a párom azt is mondja hogy a kisfiun látszik hogy neki rossz hogy nincs ott az apukája ebben h lehet dönteni?
vagy hogy kellene neki ezen tuljutnia h döntésre jusson?

Kedves Doktor Nő!

Miért van az ha problémáim vannak segítséget kérek egy pszcihiátertől
utána rögtön megbélyegzik az embert hogy biztos hülye nem normális
holott nem beteg csak egy kis tanácsra gyógyszerre lenne szüksége.
De miért van az ha valaki munkát keres első kérdés állt e pszcihiátriai kezelés alatt ha igen legtöbbször fel sem veszik pedig nincs komoly betegsége.
Aki meg pszichiáterhez jár rögtön ferde szemmel néznek rá az emberek,de ezek az emberek butaságát mutatja.Attól nem kell leírni valakit mert segítséget kért pl egy párkapcsolati probléma miatt,rendbejön eztán mégis ott van mögötte hogy ja te már jártál pszihiátriára.

Tisztelettel várom véleményét hogy mit gondol?
Lívia

Tiszteld Doktornő!

Már írtam Önnek kétszer is, köszönöm válaszait!
Most még azt szeretném kérdezni hogy a Prozac megemelésével előjöhetnek újra a kezdeti mellékhatások?

Eddig 20 mg-ot szedtem, ami azért jelentős változást hozott de mivel szerettem volna hogy még jobb legyen, ezért a magánorvosom felemelte 40 mg-ra.

Ma vettem be először a többet, de eléggé letompultnak, kábának érzem magam és mintha ilyen agitációt, enyhe nyugtalanságot éreznék mint a kezelés elején...adagemelésnél előfordulhatnak újra mellékhatások?

Továbbá, hogy mivel ennek a Prozacnak elég magas az felezési ideje, nem károsítja a májat?



Köszönöm megtisztelő válaszát!
Roxy!

Kedves doktornö!
párommal 1 éve élünk együtt komoly kapcsolatban
de páromnak van egy kisfia és egy felesége akitöl még nem vált el kint élünk külföldön
mi összeköltöztünk a párommal nagyon jol megvagyunk a feleségével megromlott a kapcsolatuk mert a felesége megcsalta ö ezt nem birta elviselni lett egy kisfiuk mi összejöttünk megbeszélték h igy lesz mindnekinek a legjobb és mi összeköltöztünk de a felesége és a kisfia is itt laknak nem messze és olyan problémák jöttek fel h a párom azt mondta h lehet nem gondolta át vteljesen mert a kisfia nélkül nem tud élni de borzalmasan szeret engem és nem birna nélkülem se de a feleségét nem szereti és nem tudna vele élni de a fia nélkül sem a párom már napok ota alig alszik ezen rágodik h mit tegyen visszamenjen vagy maradjon itt mert tudja h ha visszamegyakkor ugyan olyan rossz lesz nélkülem mint itt a fia nélkül de pedig minden hétvégén velünk van a fisfiu hétköznap a nagymamaájával van mert páromék éjszaka 12orába dolgoznak igy a mama vigyáz rá hétvégén meg velünk van de mégsem érzi jol magat de ha arra gondol h a feleségével kell élnie akkor belehal a fájdalomba ugy fogok neki hiányozni mert azt mondja szeret!kérem segitségét h mit lehet ilyen helyzetbe tenni!mert félek attol h tán a feleségét még mindig szereti mert ugyan is a felesége érzelmileg zsarolja a fisfiuval igy a párom beleörül annyira szenved és segitségét szeretném kérni h ilyen helyzetbe mit lehet tenni?elöre is köszönöm

Kedves Doktornő,
kérem szíves véleményét, tanácsát.
Citapramot szedek közel három hónapja szerencsés mellékhatása miatt, andrologus javaslatára. Az orvosom szerint még szednem kell pár hónapig. 1 Hónapi szedés után közérzetem, hangulatom is javult, a kezdeti fáradság, kézremegés elmúlt. Egyszóval jól éreztem magam. Úgy kéthete mint ha hatás amely a kedélyállapotomban idézet elő, sokat gyengült, és hiányzik az a kellemes, nyugott és kiegyensúlyozott érzés amelyet a 1,5 szem 20 mg Citapram okozott.

Ön szerint mi lehet, hogy a hatás csökkent?
Mit csináljak, hogy a hatás visszatérjen?
Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelettel:
Szabó Ferenc

Tisztelt Doktornő!

Mirzaten -Q 15 mg- ost szedek este, nappal 2x1 0.5 mg Rivotrilt. Kicsit homályosabban látok, illetve a hajam is jobban hullik,elképzelhető a gyógyszerek mellékhatásaként? Két éve szedem a Rivotrilt, a Mirzaten -Q-t január óta, ez már okozhat függőséget? Másik kérdésem, hogy a szorongás okozhat -e végtag fájdalmat, remegést, bizsergést, hányingert, hasi diszkomfortérzetet, hajhullást,hidegrázást, étvágytalanságot? Ilyenkor az idegeg is tudnak fájni? Néha zsibbad a karom is és kissé merevvé válik. Érdemes egy ideggyógyászt is felkeresni? Elképzelhető, hogy inkább a szorongás okozza ezeket, mint a gyógyszerek mellékhatása?
Válaszait előre is köszönöm:
Tünde

Tisztelt Doktornő!

Írtam Önnek nemrég ’zajérzékenység’ tárgyban. A problémát kiegészíteném, hogy állandóan erős fülzúgást (sistergést) tapasztalok. Az otthonomban a velem egy lakásban élők által keltett minden hang nagyon zavar.

Válaszát előre is köszönöm.

Üdvözlettel:
D.

Kedves Doktor Nő!

Szeretnék pszchichoterápiára járni de valahogy nem hiszek benne.Lehet tőle segítséget kapni? A gyógyszerek tudom csak mankók abban hiszek.Nem tudom lehet e pszchioterápiával megoldani problémákat?

A másik Ön hisz e abban hogy mindenkinek meg van írva a sorsa aminek meg kell történnie az úgyis megtörténik velünk még ha rossz akkor is.Ebben is lehet igazság.

Éljünk a mának ne aggódjunk a jövőn.Mert a jövőben való élés aggódást szül.
Kesze kuszán írtam.

De kedves doktornő Ön biztos érti. Mi a véleménye?

tisztelettel:Anna

Tisztelt doktornö !

Pánikbetegség és szorongás miatt kezelnek 8éve. Elöször Seropramot kaptam,késöbb jött a Fluoxetin,majd a Zoloft,és végül az Asentra. Szép javulást észleltem, jól éreztem magam.
Mire nagy nehezen helyrejöttem,megszünt a munkahelyem és elkeztem valahogy másképp szorongani mint eddig. A pszihiáterem antidepresszáns cserét fontolgat,a Dalsant javasolja.
A Dalsanról azt olvastam, hogy lenullázza az orgazmuskészséget.Ez hogyan nyilvánul meg,mindenkinél igy van?A Dalsanról azt olvastam ,hogy hasonló mint a Seropram,amitöl semmi ilyen jellegü mellékhatást nem észleltem a kezelés elején,igaz elhúzta az orgazmust valamennyire,de a minöségében nem volt gond.
Hála istennek eddig használt egyik antidepresszáns se okozott drasztikus változást a szexben,nem tudom a Dalsan mit tesz majd.Nem szeretném még ezt az örömömet is elveszteni...
Esetleg,milyen antidepresszánst tudna ajánlani,aminek nincs ilyen mellékhatása?Zoloft v. a Fluoxetin relativ jó volt.

üdv.András

Tisztelt Doktornő!

A problémám az otthoni zajokra való rendkívül erős túlérzékenység.

Nem bírom elviselni a velem egy lakásban élők által keltett zajokat. (beszéd, tányércsörgés) ill. a bejövő zajokat (pl. autó)
Ennek amúgy semmi köze a velem egy lakásban élőkhöz.

A zajok sokszor annyira elviselhetetlenné válnak számomra, hogy fizikai fájdalmat okoz a fejemben (mintha az szét akarna pattanni) és néha ordibálok, hagyják abba a zajkeltést.

Legszívesebben szeretnék magamnak egy teljesen hangszigetelt otthont.

Nem gyűlölöm az embereket, csak az általuk keltett zajokat az otthonomban nem tudom elviselni.
Ha elhagyom a lakást, a zajok már alig zavarnak.

A mellettem élő életét is megkeserítem ezzel. Sajnos a lakás hangszigetelését nem engedhetném meg magamnak anyagilag.

-Tényleg, ha bebizonyosodna, hogy ez a normálistól eltérő állapot (betegség) az OEP támogathatja a szobám hangszigetelését?

-Doktornő szerint mi lehet a probléma, és hogyan lehetne rajta segíteni?

(Neurológus megvizsgált, de nem talált eltérést. Gyógyszeres kezelés csak súlyosbított a problémán. Anyukám is érzékeny volt a zajokra, lehet, hogy ez genetikai.)

Válaszát előre is köszönöm.

Üdvözlettel:
Dávid

Kedves Adrien!

Már irtam önnek korábban, és most sikerült összeszedni a gondolataimat, amit szintén szeretnék önnel megosztani!

Az apám alkoholista már ebbe születtem bele, így nem sok éjszakát aludtam a saját ágyamba! Az egész így történt!
Álandóan menekültünk apám agressziója elöl, anyám mindig azt nézte hogy éppen kihez tudunk menni, kit nem zavarunk, kihez tudunk menni akár az éjszaka is, ha úgy alakul!
A nénikém volt erre a megfelelő személy, neki volt 2 fia, nálunk talán 3-4 évvel idősebbek! Sokszor náluk aludtunk! Már nem is tudom hogy kezdődött, de egy nap az idősebbik fiú nekiállt tapogatni, és úgymond megerőszakolt! Én kis fejjel hiába próbáltam megvédeni magam, egyedül kevés voltam hozzá!

A sors gyakran úgy hozta hogy ismét náluk aludtunk, így elkerülhetetlen volt hogy ismét megtörténjen! Ez több éven keresztül így folytatódott! Ha nem mentünk fel hozzájuk akkor ő jött le hozzánk, és ismét megtörtént! Egy kis idő után már nem is tiltakoztam, úgy gondoltam, hogy ha hagyom magam, akkor előbb szabadulok! Ami így is történt, csak hogy élveztem is a dolgot, ami akkor nem is tűnt olyan nagy bajnak!

12-13 éves koromba hagyta abba, amikor úgymond nagy lány lettem! A problémák igazából akkor kezdődtek igazán, amikor tényleg felfogtam hogy mi is történt, és ez nem helyénvaló! Rossz volt rádöbbenni hogy igen én ez vagyok, akit csak úgy bármikor....

Amikor kikerültem általános iskolából teljesen más ember lettem, az előtt nagyszáju nagy dumás lányból, egy félszeg, önbizalom nélküli, emberke voltam, aki kisebbnek érezte magát mind a többi ember!
Kerestem az olyan emberek társaságát akiket valamilyen szempontból nehezen fogad el a társadalom! Elkezdtem lógni a suliból, ittam, suli mellet, vagy helyette, füveztem, vagdostam a kezem... és még sorolhatnám! Ezek a dolgok közül az ivás és a vagdosás megmaradt! Érzéketlen lettem!

Nem tudok normális kapcsolatot kialakítani, érzelmek nélkül megyek a kapcsolataimba, ami általában nem működnek!
Szexuális életem nem igazán van, az előző kapcsolatom 1 évig tartott, ez idő alatt 4 szer voltuk együtt, és akkor sem volt sikeres! Majd sok veszekedés után szakítottunk! A jelenlegi kapcsolatom 3 hónapos, vele már többször voltam együtt, de nem érzek semmit, nem élvezem az együttléteket! Neki elmondtam hogy mi történt kiskoromba, de csak látszólag fogadja el, én úgy érzem! Azt mondja hogy megérti hogy az együttlét az nekem nem jó, de neki hiányzik a szex, és próbál is közeledni felém, amit én nem akarok, de megteszem, hisz neki erre van szüksége!

Vajon jól teszem? Már magam sem tudom!
Zsuzsi

Jónapot

Két hónappal ezelőtt kezdődőtt az egész egy szédüléssel. Kb két hétig folyamatosan minden nap előjött, s én bepánikoltam, hogy agydaganatom van. Az interneten mindent elolvastam róla, s teljesen belebetegedtem. Ekkor kaptam egy szemüveget ami megszüntette a gyenge szédülést, de addigra már annyira szorongtam, hogy zsibbadtak a végtagjaim, nem tudtam aludni. S ez így megy minden nap, vannak jobb napok és rosszabbak, sajnos most ott tartok, hogy a feleségem elhagyott, ez még rátett egy lapáttal a szorongásomra. Nem tudok enni, aludni is csak nyugtatóval tudok, végtagjaimat gyengének érzem, bizonytalanságérzetem van amikor megyek valahova, ez ritka mert állandóan itthon ülök és nézem a falat. Rettegek az egyedülléttől amióta elhagyott, sirógörcseim vannak.
Így együtt ez a két dolog/pánik a ráktól és a feleségem elvesztése/ teljesen tönkretett, szedek Xanax-ot, amit édesanyám adott, ez használ egy kicsit, de a gondolataim mindig e két dolog körül forog, amint lefeszek az ágyra elfog egyfajta belső remegés ami a fejemtől a gyomromig fut, ilyenkor az egész testem beleremeg, kezdek pánikolni szorongani. Régen jó alvó voltam most ha nem veszek be nyugtatót éjjel felriadok és képtelen vagyok visszaaludni.
Orvoshoz szégyelek elmeni, saját magam meg tudom ezt oldani?
Pár évvel ezelőtt volt egy hasonló fél éves pánik időszakom szintén a ráktól és a haláltól, ebből az állapotból pont a feleségem huzott ki akit akkor ismertem meg.
Mit tanácsol nekem?
Ez az állapot már szorongásos depresszió vagy pánikbetegség?
Válaszait előre is köszönöm.

Tisztelt Doktornő!

Nem is igazán tudom, hogy hol is kezdjem a dolgokat. Az igazság az, hogy nem tudom, mi bajom lehet, csak furcsa dolgokat veszek észre magamon, amik nagyon zavarnak. Ilyen furcsaságok, mint pl.:
A kapcsolatommal nincs semmi baj. A párom szeret, én még jobban is, mint ő engem, immár két éve és együtt képzeljük el a jövőnket. DE a legtöbb esetben egyszerűen ennek nem tudok örülni, vagy egyáltalán nem is hiszem el, hogy szeret. Próbálom élethűen visszaadni a problémát. Sokszor van szeretethiányom, én így nevezem, amikor - az én elgondolásom szerint - nem kéne más, csak hogy valaki jó szorosan átöleljen, hogy érezzem, hogy nincs semmi baj. Ez viszont általában nem jön össze. Nagyon apró dolgokon is képes vagyok nagyon kiborulni és ezek is meg tudnak bántani annyira, ami már szerintem sem racionális, mégis így érzem. Elég egyetlen ártalmatlan mondat. A hangulatom gyakorlatilag a páromtól függ, egy kis jelentéktelen változás is az egekbe repít, vagy a sírásig kerget. Ilyenkor nagyon rosszul érzem magam.
Az egyik pillanatban egyáltalán nem érdekel, nem izgatom magam valamin, a következőben pedig teljesen magamba zuhanok ugyan amiatt a dolog miatt.
Elegem van abból, hogy nem tudom élvezni a kapcsolatomat, hogy a páromat terhelem az ilyenekkel, mert tudom, hogy neki sem lehet egyszerű, hogy egyik pillanatról a másikra teljesen rossz kedvem lesz és legszívesebben otthagynám. Szeretném élvezni, az abszolút rendben lévő kapcsolatomat!
Ez az egyik, számomra legzavaróbb rész.
A másik, hogy néha, gyakorlatilag teljesen lényegtelen, hétköznapi dolgokon nagyon bedühödöm. Szó szerint dühöngök, ordítok, csapkolódóm, mindenbe beleütök, összetörök valamit. Ez tart néhány percig, aztán rendszerint átcsap hangos zokogásba. Sírok egy darabig és akkor utána egy ideig nyugodt vagyok.
Általában nem igazán tudok lelkesedni semmiért, ha valamiért mégis, akkor azt azért, mert nem akarom megbántani a szeretteimet. Már akik vannak, mert nagyon nehezen kerülök valakivel közeli kapcsolatba, és könnyen elrontom azt is, ami van.
Az ilyen - nevezzük szürke - napokat néha megszakítja egy-egy fellendülés. Olyankor semmi nem zavar, állandóan nevetek, pörgök, érzem, hogy jól vagyok. Ez tart egy-két napig, aztán megint vissza, le, ahol gyakran elgondolkozom azon, hogy mennyivel könnyebb lenne mindenkinek, ha én nem lennék. Nem akarok öngyilkos lenni, csak elképzelem, hogy milyen sokkal kevesebb problémája lenne a körülöttem lévő embereknek, ha én nem lennék.
Megmondom őszintén, hogy azért írtam, mert szeretnék szakértő véleményt hallani/olvasni, de biztos vagyok benne, hogy személyesen, rendelőben, kényelmes kanapén nem fordulnék orvoshoz.
Tudom, hogy a viselkedésem, az érzéseim így nem normálisak. Egy előző szakvélemény szerint, talán érzelmileg labilis személyiségem van. Ön szerint is erről lehet szó?
Válaszát előre is nagyon köszönöm.
D

Kedves Doktor Nő!

Miért olyan kegyetlen fájdalom az ha egy anya elveszíti gyermekét van erre vmi tudományos magyarázat? Ki lehet az ilyen tragédiát heverni egyáltalán?

Ön mit gondol?

Tisztelettel:Móni

Tisztelt Doktornő!
45 éves Nő beteg vagyok. Sajnos már 5. éve szenvedek súlyos depresszióban (Pszichotikus tünetek nélkül). Folyamatosan járok pszichiátriai kezelésekre, egy Sztk. rendelőbe. Az állapotom nagyon változó. Nagyon súlyos alvászavarokkal küzdök, hónapok óta. Most egy nagyon kellemetlen problémám jelentkezett. Elkezdett remegni a kezem. (pl. ha bemegyek egy hivatalos helyre, úgy remegek hogy hogy még a nevem sem tudom leírni, elkezd rólam folyni a víz, a torkomban gombócót érzek, megsem tudok szólalni. Nagyon kellemetlen állapot. Legszivesebben már kisem mozdulok otthonról. Milehet a remegés oka?
Gyógyszereket szedek: Helex 0,5mg.(reggel). Mirzaten 45mg.(este). A szedését abba kellett hagynom, mert jelentős súlyfelesleget okozott
(azóta fogytam 10 kg.-ot. Xanaxot kezdetem el szedni 1mg.-ost. Ennél a gyógyszernél mitjelent testsúlyváltozás (hízást vagy fogyást). Kedves Doktornő! Ha ön tudna nekem segíteni Nagyon boldog lennék. Vagy valmi jó tanácsot adni! Köszönöm. Tisztelettel: Tünde.