A szakértő általános üzenete a kérdezőkhöz:

Tisztelt Doktornő!
Én 20 éves vagyok, barátom 24. A barátommal 6hónapja vagyunk együtt. Az utóbbi hónapban 2* szakítottunk, aminek az okai azok voltak, hogy ő nem szerelmes belém, nem vagyok számára szexi, elég nőies illetve nem kívánja a szexet. Elhatároztam, hogy változtatok ezeken és megpróbálok számára szexisé válni. Szépen lépésről lépésre próbálok haladni, de mikor megteszem az első lépéseket a változás irányába ,akkor vissza ránt az , hogy semmi eredményt nem érek el nála és már nem támogat :S A kapcsolatunkban én vagyok az, aki mindent megtesz a másikért, de ő viszont semmit. Nehezére esik bármivel is kényeztetni, viszont elvárja, hogy én heti 2-3 alkalommal megtegyem ezt neki. Az elején hetente 2-3* is kielégítettem, majd szólt, hogy ez számára nem jó, mert úgy érzi, hogy csak kihasznál, így elhatároztam, hogy csak, akkor lesz valami, ha ő kezdeményez, de ez nem vált be és elkezdtünk veszekedni. Én heti több alkalommal is kívánom a szexet illetve a kényeztetést, de nem kapom meg, így ilyenkor elszomorodom és vitatkozunk. Nekem kevés önbizalmam van és ezért a veszekedések után sokszor sírok és mindenért magam okolom, hogy nem tudok megfelelni neki. Sajnos elég sokszor jók a rossz megérzéseim, veszekedések alkalmával elmondom, hogy szerintem mik lehetnek a háttérben, ilyenkor rendszerint tagadja, majd később elismeri, hogy igazam van. A barátom élvezi, hogy rendszeresen bűntudatot kelt bennem, hogy minden miattam van :S
Számára csak az orál az ami élvezhető. Rendszeresen csak olyan pornót hajlandó megnézni, amibe a lány a pasit kényezteti, másra nem is lehet rávenni :S Pornót általában, akkor néz, ha nagyon unatkozik, ami szerintem nem jó. Nagyon ritkán végez önkielégítést.
Előttem volt egy 2éves kapcsolata egy 15éves lánnyal és 1évet vártak a szexxel. Abban a kapcsolatban barátom volt az, aki mindent megtett a lányért, viszonzásul pedig szinte csak kihasználást kapott :S Heti 1* szeretkeztek és 1* kényeztettette őt a lány.
Szülei kb. 10éve élnek külön és apukájának új családja van. Nincsenek rokonai és barátai, nem dolgozik, otthon van egyedül egész nap és gépezik, társkeresőzik így nagyon zárkózott illetve játék függő lett. Én ezen az állapoton próbáltam változtatni, de ő nem akarja.
A szakítások után mindig ő kereset meg, hogy találkozunk és újra kezdjük. Én szeretem így bele mentem/megyek, pedig tudom, hogy csak szenvedek ettől. Szerintem én csak unaloműző vagyok számára és az, akitől megkapja azt a szeretett, törődést, amit a szüleitől nem és ezért igyekszik maga mellett tartani. Én nem akarok kilépni a kapcsolatból, mert nem bírom ki, hogy ne beszéljek vele és ne lássam.
Szeretném a Doktor nő tanácsát, illetve véleményét kérni abban, hogy mit tudnék a barátomért tenni. Min kéne változtatnom illetve neki változtatni, hogy működjön a kapcsolatunk. .
A segítségét és a válaszait előre is köszönöm.
Ui. Ha a barátaimmal megyünk el közösen ő nem szól hozzájuk csak velem foglalkozik, kisajátít és ez zavaró tud lenni.
Javasoltam neki, hogy forduljon orvoshoz, de hallani se akar róla.

Tisztelt Doktornö,

Szeretnék elobb bemutatkozni Kiss Diána vagyok és az interneten talaltam meg az on ekérhetőségét.
Szeretném segitségét vagy tanácsát kérni az édesapámnak lenne szuksége segitségre. Internetes oldalakon korul olvasva feltehetoen skrizofén beteg vagy legalabb is a skirzofénia egyik tipusa állapithato meg rajta ,viszont semmilyen korlumények kozott nem tudnank korhazba, vagy orvoshoz vinni, mivel o nem ismeri el azt, hogy segitségre van szuksége. Anyukámék elvaltak amikor én 2 éves voltam most 28 éves vagyok. Apukamnak volt egy második házassága illetve tobb élettársi kapcsolata, de ennek ellenére senkisem birt melette élni igy elmenekult, elvált, sajnos mindenki fél tole, igy senkit sem tudunk megkérdezni arrol, hogy miért torténtek ezek a hirtelen kapcsolatszakitasok és minek a hatására. Sajat tapasztalataink alapjan nem beszámithato gyakran képzeleg arrol, hogy kiraly lesz várat épit és a Budapesten élo hajléktalanokat leviszi kenyérvarra ami Jász-Nagykun Szolnok megyében talalhato és alkalmazza oket. Arrol is megvan gyozodve, hogy o rejinkálodott és a halott teste a már nem létezo kenyérvári vár helyén van és kiakarja ásni, hogy egyesulhessen maradványaival. Mindez nagyon megrémiszti a családot, de ez még csak egy ártatlan képzelgés. Mivel én budapesti lakos vagyok igy nem áll modomban surun látogatni, de szeretnék megosztani onnel egy személyes tapasztalatot ami multhét szombaton történt: látogatásunk alkalmával mialatt az ocsém és velem volt illetve a nagy néném, unokahugom és keresztapam illetve annak a parja teljesen normálisan viselkedett szinte már azt gondolna az ember, hogy nagyon muvelt és magas intelligenciával bir, de amint elment a csalad tobbi tagja bevonultunk a konyhába, ahol o ragyujtott és elkezdte kritizálni a néném által sutott suteményt majd felémszogezte kérdéseit inkabb oktatásait. Mivel a párom amerikai igy o a fejébe vette, hogy a parom felfogja darabolni a testem és eladja a szerveim, amint probaltam lecsillapitani nyugodt szoval rámorditott és a szeme mozdulatlanul alt és hadonászni kezdett illetve fenyegetni, ezek utan a pénz felé irányult a beszélgetés. Szeretné ránk iratni az ingatlant amiben él illetve a bankban osszegyujtott pénzét, mivel én nagyon félek tole igy egyetlen esetben sem merek egyedul lemenni meglátogatni igy most is elutasitottam, hogy lemenjek persze nyugodtan csak annyit mondtam, hogy sajnos hétkozben nem tudok kivenni szabadságot és amugy is nem haldokolsz még apa nincs erre semmi szukség sem. Erre megint kikelt magábol és elkezdett a falon talalhato bárdok felé fordulni ekkor nagyon megijedtem, hogy kart tesz bennunk/ néném és a 4 és fél éves unokahugom volt velem ekkor/ elkezdtem remegni és sirni mire o egyre mérgesebb lett igy a néném felállt és annyit mondott, hogy elmegyunk és amikor mindenki lenyugszik akkor visszajovunk mire apukám elkezdett felé hadonászni és orditani illetve lelkileg zsarolni igy tovább maradtunk. Sajnos ezutan egyre rosszabult a helyzet és egy adott pillanatban mikor éppen rágyujtott felálltunk és kirohantunk a hazbol mire o utanunk rohant és orditott, hogy azonnal menjunk vissza, mert itt azt csinaljuk amit o mond, és ha nem tesszuk kitagad minket és tobbet nem latogathatjuk és o sem fog minket. Nem mentunk vissza én remegtem és sirtam, de ennek ellenére szerettunk volna megyozodni arrol, hogy nem tesz kart magaban, mivel tobbszor is utalt arra megoli magat mivel a csaladja ellene fordult és mindenki képmutato .Mivel furdalt a lelkiismeret minket igy visszamentunk .Az erkélyen egy cigivel a kezében ult. Néném bocsánatot kért tole, és kérte arra, hogy nyugodjunk le és beszéljuk meg a dolgokat mire o mondta nyugodtan, hogy jo rendben van de menjunk be, persze mivel mind a ketten féltunk nem akartunk bemenni, igy annyit mondtunk, hogy sotétedik és a kislanynak is enni kell adni illetve furdetni kell igy mar nem szeretnénk bemenni, erre o megint kikelt magabol és felénk indult ránkorditott, vagy bejovunk vagy sohas tobbet ne jojjunk hozzá illetve kitagad minket én mivel nagyon megijedtem igy elindultam az erkély lépcson felfelé mire o felkapott egy nagy fémlapot /tomor/ amivel az allatok miatt zarja le az erkélyt és hirtelen felindulásbol a foldhoz dobta és orditott, erre mi kirohantunk és elmentunk.Azota is azt gondolom ezek a hirtelen felindulások és változások valoszinuleg valamilyen elmebaj fajtái. Egyedul él a lakás ezer éves festmények illetve szentképek fedik és a halott anyja és apja nagymamája képei és még fegyverek a falon illetve torok, kardok. Nagyon félelmetes latvanyt nyujt mivel évek ota nem volt takaritva minden segitséget megtagad budos és szo szerint nagyon koszos a lakas, vizet, aramot nem hasznal van egy mesterséges to amit o készitett az udvaron halakkal tele abban furdik abbol iszik. Sajnos az udvart és mindenféle félelmetes szobrok fedik mint a temetokben lévo megemlékezo helyek vagy széttort szobrok olyan mintha egy horror film forgatasanak a kellékei lennének vagy egy kietlen temeto. Sajnos még ezt is lehet tetozni az osszes szomszédjaval ossze veszett és azt képzelni, hogy a szomszédok megalazzak, kihallgatjak, leolik az allatait akiknek semmilyen taplalékot nem ad igy azok is éhen pusztulank. Azt talalta, ki, hogy a szomszéd oreg néni lenyakazta az egyik csirkéjét illetve egy dárdával sziven szurta és még mérget is kiszor nekik minden nap hajnali négykor. Az én meglátásom szerint ezek mind az o tettei csak beképzeli, hogy más tette. A szomszéd kutyája illetve macskaja valoban betévedett az udvarára, és erre az o válasza az volt, hogy egy légpuskával elkezdett lovoldozni feléjuk szerencsére nem talalt el senkit sem. Sajnos még tobb féle torténetet tudnék felsorolni de még egyet szeretnék megosztani onnel és utana szeretném a véleményét kérni. Az unokahugom, ahogy emlitettem 4 és fél éves, és megvan gyozodve rola, hogy a sátán gyermeke ezért irt egy levelet is arrol szuletése elott, hogyan lehet kiirtani belole a satant és azt is kozolte, ha nem sikerul amint megerosodik lesujt a családra. Sajnos még további esteket rontjak a rola alkotott képet ennek a satani megyozodésérol. Az utcarol egy kamasz fiut becsalogatott pusztan azért, mert egy fekete halalfejes satanista polot viselt és probalta rábirni, hogy vegye le mert, hogy a satant isteniti, segiti ezzel is és a fiu természetesen rémulten elmenekult. Szeretnénk segitségét kérni abban, hogy ha létezik ilyen jogszabaly, hogy irja meg, hogyan tudnánk eljárni az ellátását illetoen, mivel, ahogy emlitettem nem ismeri be, hogy beteg és félunk, hogy kárt okoz magában illetve családjában.
Segitségét és válaszát elore is koszonom.

Tisztelettel:
Kiss Diána

Tisztelt Dr. Nő!

Segítséget-tanácsot szeretnék kérni!
Több kérdésem is lenne, de csak a legfontosabbakat tenném fel. Igyekszek mindent részletesen leírni.
Magamról annyit hogy 21éves vagyok, jelenleg sajnos munkanélküli. Külsőmről annyit hogy teljesen normál (állítólag helyes fiú vagyok), ezt csak azért írtam le, mert azon kérdéseket amiket felteszek Önnek, ott szerepet is játszhatna pl a külső. Tehát külsőre-megjelenésre "átlagos" vagyok, de az életem mégse ...
Nem vagyok az a bőbeszédű típus, valakiknek "megnyílom", de kissé zárkózott szoktam lenni, barátaim nem nagyon vannak, maximum hogyha összefutok ismerőssel azzal elbeszélgetek egy rövid időre. Szabadidőmbe általában otthon dolgozom, segítek, néha lazítok, vagy a barátnőmmel vagyok, és jelen pillanatban tanfolyamra járok, amit saját zsebből fizetek,(ezt megint fontosnak tartottam hogy megemlítsem,hogy én értelmes dolgokra szoktam a pénzt költeni, a korom ellenére is).
Sajnos pesszimista vagyok, talán apámnak is köszönhetem ... depresszió is előszokott fordulni, lehangoltság...
Felfogásom is más, én magamat "egyenes" embernek tartom, és nem bírom ennek ellentettjét a kétszínűséget, a nagyon lusta embereket,az agresszív, alkoholista, a gerinctelen, csak ígérgetni tudó embereket.
Fontosnak tartom a pontosságot, az hogy amit megígérek azt betartsam, de ezt el is várom másoktól is, és aki többször eljátsza a bizalmamat az számomra "felejtős". Nem dohányzom, nem alkoholizálom, kerülöm a politikát.
Gyerekként sem volt velem gond.
Az első kérdésem az lenne: a jelenlegi barátnőmmel most leszünk 2 hónaposak, tehát még elég friss, összességében jó kapcsolatnak tartom, jól kijövünk, megbeszéljük-meghallgatjuk egymást.
Nagyon szeretem Őt, vannak hibái, de változtatni szeretne ezeken és ő nem csak mondja ..., de tudom hogy nekem is vannak, amin én is VÁLTOZTATNI SZERETNÉK, de nem tudom hogy hogyan.
Most elment 5 napra külföldre egy kirándulásra, amit az iskolája szervezett, lényegében már 2. nap után kissé nehezen viselem, neki nem mondtam el, (sms-el tartjuk a kapcsolatot) sokszor lehangolt, szomorú, ideges vagyok, nagyon hiányzik nekem, az hogy nem lehetek vele kinn ... Valamennyire "egészséges", de én ezt már túlzásnak tartom a részemről. Tudom hogy mi a hibám, észreveszem, nem kell senkinek se segítenie hogy rájöjjek, de ezek az érzések "ösztönösek". Említette hogy majd 1ik barátnőjénél aludna, és megkérdezte tőlem hogy elengedem e, én persze elengedtem, de magamba nem örültem, megbízom benne ..., sejtem hogy mik lehetnek az okok, az hogy "magányos" ember vagyok, nincsenek barátaim, (mintha az lenne bennem hogy elsősorban velem foglalkozzon csak, hisz nekem is csak ő van, de tudom hogy ez nem helyes, azért nem mutatom ki neki) jobban ráérek e téren mint ő, és ő e téren más, "sikeresebb", és talán féltékenységnek is számít, erre kérnék valami tanácsot hogy mit ajánlana. Pszichológust nem keresnék fel személyesen mert anyagilag sem állok most úgy ...
A 2. kérdésem az lenne: mint említettem szűkszavú vagyok javarészt,(nem merek megszólalni, vagy nem jut eszembe semmi sem) ami nehezíti az életem, nehezebben szerez az ember barátokat, meg ugye a sok dumával "el lehet magát adni", illetve hogy győzzem le a pesszimizmusomat, a depressziót.
Mit tehetnék e problémáimmal?

Válaszát előre is köszönöm, remélem hogy tud segíteni!

Tisztelettel:Tamás

Tisztelt Doktornő!

A tanácsát szeretném kérni. 55 éves édesanyám lassan egy éve a depresszió tüneteit mutatja. Sajnos régóta nincs munkája, apámmal is igen rosszul sikerült házasságban élnek, sokat bántják egymást. A háziorvos először azt mondta neki, hogy csak klimaxos, de nagy nehezen sikerült neki kiharcolnunk egy beutalót. Két hetet töltött a pszichiátrián, kapott gyógyszert, azoktól viszont állandóan aludt, majd kapott újabbakat. Úgy tűnt, azok használnak, de csak rövid ideig. Egyre régebbi sérelmeket hoz elő a múltból, 10-20 éveseket, s egyre több családtagjával nem hajlandó szóba állni. A héten rátámadt édesapámra, aki úgy menekült el otthonról, nehogy valami nagyobb baj legyen. Azóta normálisabban viselkedik, de válni akar. Egyedül akar élni, azt mondja, nem vár már semmit az élettől. Tanácstalanok vagyunk, édesapám sem akarja magára hagyni. Kérem, adjon tanácsot, hogy lépésről lépésre mit lenne érdemes tennünk, hogy kirángassuk ebből a helyzetből. Köszönettel

Tamás

Kedves Doktornő, nagyon köszönöm eddigi válaszait, már csak egy kérdésem maradt: ha szakemberhez fordulok a gyomoridegem, szorongásom és betegségektől való félelmem miatt, akkor elmúlik vagy csak ha megbeszélem a férjemmel a párkapcsolati problémáinkat? estére mindig nagon fáradt vagyok, majd összeesek és akkor jönnek elő a problémáim. Először elfog valami idegesség, alig tudom leekűzdeni, aztán jön a fájdalom(hát, nyak, kar, has, láb....mindig más) és elkezdek agyalni, hogy mi bajom lehet vajon. Már végig mentem az összes szülés utáni komplikáción is, hogy biztos ez meg az, de szerintem csak az idegesség miatt van. Nem pihentem ki a gyermekágyat, egyedül éreztem magam. ha a babával foglalkozom, vagy sétálunk vagy boltba megyeünk, akkor nem érzem magam rosszul, csak estére, amikor megjön a férjem. Először ugye vele beszéljem meg? Igaz, hogy agyban dől el minden? Képes vagyok megoldani?
Köszönöm válaszát!

Kedves Doktornő !

42 éves ülőmunkát végző férfi vagyok, nem iszom alkoholt, de dohányzom. Az alább leírt tünetek kb. 13 éve jelentkeztek először, ebből is az első a szúró fájdalom volt, azután folyamatosan bővült a tünetek köre. A legutolsó tünet ami néhány hónapja jelentkezett a remegés és a zsibbadás. Néha előfordul, hogy a leírt tünetek szinte mindegyike egyszerre jelentkezik, de általában nem. A leggyakrabban a mellkasi szúrás jelentkezik.

Tüneteim:

- A jobb mellkasban szúró fájdalom jelentkezik. Néhány másodpercig, percig tart, néha elviselhetetlen. Ájulás is előfordult. Nem köthető semmilyen tevékenységhez, sporthoz, munkához. Csak a jobb oldalon jelentkezik a mellizom környékén. Szorító fájdalom nincs, csak erős szúró fájdalom.
- Zsibbadás, mely főképp a hát jobb felső részén, a lapocka alatt jelentkezik, mely percekig, akár 10 percig is tart. Továbbá a karok és a lábak túl gyors (1 perc alatti) zsibbadása a normálistól eltérő testtartás alatt. Pl.: guggolás, könyöklés.
- Vérnyomás gyors ingadozása következik be általában a 130/90 – 85/60 tartományban. Átlagos vérnyomásom 120/80.
- Néha előfordul remegés a testemben, valamint görcsölés a gyomor körül, illetve idegesség érzése, álmatlanság, rossz alvás.
- Ritkábban előfordul légszomj, szédülés és szívdobogás érzése. Ezek a tünetek valóban ritkák, elvétve fordulnak elő.
- Ezen testi tünetekhez kapcsolódik még néhány nem testi tünet, az egyik a magányba való „menekülés”. Néha azt érzem, hogy feltétlenül egyedül kell lennem, pedig nagyon szeretem a társaságot. Megjegyzem, hogy a munkám is egyedül végzem. Valamint a feledékenység, és a túlzott érzékenység, ami nagyon megkeseríti napjaimat.

Kivizsgálás:

Az elmúlt években több kivizsgáláson vettem részt (legutóbb ez év májusában), de minden lelet negatív lett. Történt: többszöri labor, mellkas röntgen, légzésvizsgálat, EKG, terheléses EKG, faj-nyak MRI vizsgálat, kardiológiai vizsgálatok.

Az orvosok sajnos sem régebben, sem most nem tudtak semmilyen konkrét diagnózist felállítani. Régebben stressz okozta problémára gyanakodtak, és stressz oldó, feszültségcsökkentő gyógyszereket írtak föl, melyek szedését csak napokig folytattam, mert ezektől bágyadt és levert voltam, valamint a tünetek nem múltak. Később csökkentek, sőt volt olyan, hogy hónapokig nem jelentkeztek. A legújabb vizsgálatok sem mutattak semmilyen értékelhető eredményt, így az orvosom nem is tudott semmilyen kezelést javasolni, csak pihenést.

Tisztelt Ágota,

Szeretnék elobb bemutatkozni Kiss Diána vagyok. Nem tudom, hogy esetleg tudna-e segiteni mindenesetre
szeretném segitségét vagy tanácsát kérni az édesapámnak lenne szuksége segitségre. Internetes oldalakon korul olvasva feltehetoen skrizofén beteg vagy legalabb is a skirzofénia egyik tipusa állapithato meg rajta ,viszont semmilyen korlumények kozott nem tudnank korhazba, vagy orvoshoz vinni, mivel o nem ismeri el azt, hogy segitségre van szuksége. Anyukámék elvaltak amikor én 2 éves voltam most 28 éves vagyok. Apukamnak volt egy második házassága illetve tobb élettársi kapcsolata, de ennek ellenére senkisem birt melette élni igy elmenekult, elvált, sajnos mindenki fél tole, igy senkit sem tudunk megkérdezni arrol, hogy miért torténtek ezek a hirtelen kapcsolatszakitasok és minek a hatására. Sajat tapasztalataink alapjan nem beszámithato gyakran képzeleg arrol, hogy kiraly lesz várat épit és a Budapesten élo hajléktalanokat leviszi kenyérvarra ami Jász-Nagykun Szolnok megyében talalhato és alkalmazza oket. Arrol is megvan gyozodve, hogy o rejinkálodott és a halott teste a már nem létezo kenyérvári vár helyén van és kiakarja ásni, hogy egyesulhessen maradványaival. Mindez nagyon megrémiszti a családot, de ez még csak egy ártatlan képzelgés. Mivel én budapesti lakos vagyok igy nem áll modomban surun látogatni, de szeretnék megosztani onnel egy személyes tapasztalatot ami multhét szombaton történt: látogatásunk alkalmával mialatt az ocsém és velem volt illetve a nagy néném, unokahugom és keresztapam illetve annak a parja teljesen normálisan viselkedett szinte már azt gondolna az ember, hogy nagyon muvelt és magas intelligenciával bir, de amint elment a csalad tobbi tagja bevonultunk a konyhába, ahol o ragyujtott és elkezdte kritizálni a néném által sutott suteményt majd felémszogezte kérdéseit inkabb oktatásait. Mivel a párom amerikai igy o a fejébe vette, hogy a parom felfogja darabolni a testem és eladja a szerveim, amint probaltam lecsillapitani nyugodt szoval rámorditott és a szeme mozdulatlanul alt és hadonászni kezdett illetve fenyegetni, ezek utan a pénz felé irányult a beszélgetés. Szeretné ránk iratni az ingatlant amiben él illetve a bankban osszegyujtott pénzét, mivel én nagyon félek tole igy egyetlen esetben sem merek egyedul lemenni meglátogatni igy most is elutasitottam, hogy lemenjek persze nyugodtan csak annyit mondtam, hogy sajnos hétkozben nem tudok kivenni szabadságot és amugy is nem haldokolsz még apa nincs erre semmi szukség sem. Erre megint kikelt magábol és elkezdett a falon talalhato bárdok felé fordulni ekkor nagyon megijedtem, hogy kart tesz bennunk/ néném és a 4 és fél éves unokahugom volt velem ekkor/ elkezdtem remegni és sirni mire o egyre mérgesebb lett igy a néném felállt és annyit mondott, hogy elmegyunk és amikor mindenki lenyugszik akkor visszajovunk mire apukám elkezdett felé hadonászni és orditani illetve lelkileg zsarolni igy tovább maradtunk. Sajnos ezutan egyre rosszabult a helyzet és egy adott pillanatban mikor éppen rágyujtott felálltunk és kirohantunk a hazbol mire o utanunk rohant és orditott, hogy azonnal menjunk vissza, mert itt azt csinaljuk amit o mond, és ha nem tesszuk kitagad minket és tobbet nem latogathatjuk és o sem fog minket. Nem mentunk vissza én remegtem és sirtam, de ennek ellenére szerettunk volna megyozodni arrol, hogy nem tesz kart magaban, mivel tobbszor is utalt arra megoli magat mivel a csaladja ellene fordult és mindenki képmutato .Mivel furdalt a lelkiismeret minket igy visszamentunk .Az erkélyen egy cigivel a kezében ult. Néném bocsánatot kért tole, és kérte arra, hogy nyugodjunk le és beszéljuk meg a dolgokat mire o mondta nyugodtan, hogy jo rendben van de menjunk be, persze mivel mind a ketten féltunk nem akartunk bemenni, igy annyit mondtunk, hogy sotétedik és a kislanynak is enni kell adni illetve furdetni kell igy mar nem szeretnénk bemenni, erre o megint kikelt magabol és felénk indult ránkorditott, vagy bejovunk vagy sohas tobbet ne jojjunk hozzá illetve kitagad minket én mivel nagyon megijedtem igy elindultam az erkély lépcson felfelé mire o felkapott egy nagy fémlapot /tomor/ amivel az allatok miatt zarja le az erkélyt és hirtelen felindulásbol a foldhoz dobta és orditott, erre mi kirohantunk és elmentunk.Azota is azt gondolom ezek a hirtelen felindulások és változások valoszinuleg valamilyen elmebaj fajtái. Egyedul él a lakás ezer éves festmények illetve szentképek fedik és a halott anyja és apja nagymamája képei és még fegyverek a falon illetve torok, kardok. Nagyon félelmetes latvanyt nyujt mivel évek ota nem volt takaritva minden segitséget megtagad budos és szo szerint nagyon koszos a lakas, vizet, aramot nem hasznal van egy mesterséges to amit o készitett az udvaron halakkal tele abban furdik abbol iszik. Sajnos az udvart és mindenféle félelmetes szobrok fedik mint a temetokben lévo megemlékezo helyek vagy széttort szobrok olyan mintha egy horror film forgatasanak a kellékei lennének vagy egy kietlen temeto. Sajnos még ezt is lehet tetozni az osszes szomszédjaval ossze veszett és azt képzelni, hogy a szomszédok megalazzak, kihallgatjak, leolik az allatait akiknek semmilyen taplalékot nem ad igy azok is éhen pusztulank. Azt talalta, ki, hogy a szomszéd oreg néni lenyakazta az egyik csirkéjét illetve egy dárdával sziven szurta és még mérget is kiszor nekik minden nap hajnali négykor. Az én meglátásom szerint ezek mind az o tettei csak beképzeli, hogy más tette. A szomszéd kutyája illetve macskaja valoban betévedett az udvarára, és erre az o válasza az volt, hogy egy légpuskával elkezdett lovoldozni feléjuk szerencsére nem talalt el senkit sem. Sajnos még tobb féle torténetet tudnék felsorolni de még egyet szeretnék megosztani onnel és utana szeretném a véleményét kérni. Az unokahugom, ahogy emlitettem 4 és fél éves, és megvan gyozodve rola, hogy a sátán gyermeke ezért irt egy levelet is arrol szuletése elott, hogyan lehet kiirtani belole a satant és azt is kozolte, ha nem sikerul amint megerosodik lesujt a családra. Sajnos még további esteket rontjak a rola alkotott képet ennek a satani megyozodésérol. Az utcarol egy kamasz fiut becsalogatott pusztan azért, mert egy fekete halalfejes satanista polot viselt és probalta rábirni, hogy vegye le mert, hogy a satant isteniti, segiti ezzel is és a fiu természetesen rémulten elmenekult. Szeretnénk segitségét kérni abban, hogy ha létezik ilyen jogszabaly, hogy irja meg, hogyan tudnánk eljárni az ellátását illetoen, mivel, ahogy emlitettem nem ismeri be, hogy beteg és félunk, hogy kárt okoz magában illetve családjában.
Mielőbbi válaszát elore is koszonom.

Tisztelettel:
Kiss Diána

Tisztelt Doktornő!

Egy barátomnak szeretnék segíteni, vagy legalábbis nem rontani a helyzetén. Őt sajnos nagyon sok trauma érte eddig életében (20 éves). Amit tudok róla, az is hihetetlen, hogy kibírta. (Halálesetek, otthonról kitagadtatás). Amúgy sokat lehet vele nevetni, csak belül nagyon szenved. Elmondta, hogy nem szereti elmondani, hogy milyen rossz dolgok történtek vele, mert rögtön másképp néznek rá az emberek, és ezért a legrosszabbakat el se mondta még senkinek. Járt sokáig pszichiáterhez, és gyógyszereket is szedett. Erre azt mondta, hogy mondtak okos dolgokat, de nem szeretett oda járni. Mondtam, hogy azért jobb lenne, ha valakinek elmondaná, mert bele fog betegedni, ha magába fojtja. Nekem fogja elmondani, nem tudom elképzelni mi történhetett vele, ami rosszabb az eddigieknél. Nem tudom, hogy jól fogok-e reagálni rá. Nem tudom, hogy mit mondjak neki, mit csináljak. Biztos, hogy együttérzek majd vele, csak félek, hogy sokkolni fog a sztori. Van valami tanácsa, hogy hogyan viselkedjek, vagy ez csak a helyzettől függ? Biztos hogy őszinte leszek, meg minden, de nem akarok elrontani semmit.

Köszönöm a figyelmét
Tisztelettel:
Jojó

Tisztelt doktorno nem is tudom hol kezdjem romaniaba elek nagyvaradon 40 eves csalados ferfi vagyok es egy 17 eves fiunk van es mar 3 eve nem merek kimenni a hazbol felek mindentol mindenkitol csak a lakasba ulok es ha megmoccan valami megijedek ha jon valaki hozzank elbujok annyira faradok hogy ha megyegetek a lakasba egy kicsit mar le kell uljek mert kifaradok nehezen veszem a levegot napi sok hasmeneseim vannak szedulok sokat faj a fejem nincs etvagyam es nagyon roszul alszok osszevissza megebredek megijedve van mikor egesz ejszaka alig alszok napkozbe se es nyugtalan vagyok ideges es sokat sirok ez a problema ott kezdotott hogy a gyerekoromban sok ijetseg ert mert sajnos nehez gyerekorom volt es azota mindig feltem nagyon mindentol de valahogy tul tettem magam aztan 4 eve elvesztettem a munkahelyem es nem tudtam elhelyezkedni utana egy fel evre viszamentem ahol regen dolgoztam utana meghaltak a szuleim ami nagyon megviselt es a napi hasmenes miatt korhazba kerultem utana meg mar nem mertem menni dolgozni se meg sehova azota bezarkoztam es rettegek nem mertem orvoshoz fordulni mert feltem is nagyon meg szegyeltem hogy nem tudom mi tortenik velem de tavaly a felesegem nehezen de ravett es elvitt egy par orvoshoz de sajnos a kezeles amit adott nem hatott elmentunk egy masik orvoshoz az meg nem akarom csunya szavakkal mondani de nagyon rosszul bant velem igy mar tobb orvoshoz nem jutottam el mert megint tiszta felelem lett bennem kozbe egy gyerekkori barati felajanlott egy segitseget de sajnos a baratom miatt elvettek a lakasunkat es lakas nelkul maradtunk igy kovartelyba kerultunk en meg egy hajszalhijjan voltam az ongyilkossaghoz es a felesegmnek surgosen kulfoldre kellet menjen mert otet is ki tettek a munkahelyirol es hat kellett a penz gyorsan es mar nem birom mindig sirok es felek hogy valami szornyu dolgot csinalok magammal a fiam most anyosomek van vakacion anyosom segit nekem itt de mar nem tudok se zenet se filmet nezni mert sirok nem tudom mit csinaljak a felesegem 2 honap mulva jon haza de ez a felelem faradtsag ideg megorit a labam is elkezdett zsibaddni nagyon kerem segitsen es miota a felesegem elment kulfoldre ez a magany egyedul megorit segitsen doktorno SOS

Tisztelt Doktor Nő!
Fiatal lány vagyok,depressziós.Semmi életkedvem nincs.Járok pszcihiáterhez
de úgy érzem nem segít és a gyógyszerek sem amit szedek.
Menjek el más orvoshoz? Ő esetleg más terápiát alkalmaz és ha az sem válik be? Nem járhatom végig az összes pszcihiátert és nem próbálhatok ki minden antidepresszánst.Úgy érzem senki nem tud segíteni.
Minden orvos más és más és nem egyforma terápiát alkalmaznak,csak sok energia és idő mire megtalálom a nekem megfelelőt.
Lehet hogy a depresszióból nem is tudok meggyógyulni?

Ön mit gondol?
Tisztelettel:Erika

Tisztelt Doktornő!
Segítségét szeretném kérni!
Szüleim 29 évig éltek együtt, nem túl boldog kapcsolatban. Édesapám nem törődött édesanyámmal soha, nem számított a véleménye, édesanyám mindent eltűrt, nem volt boldog, ezt láttuk mi is (4en vagyunk testvérek). A szeretet kimutatása, a törődés, az őszinte beszélgetés nálunk nem volt "divat".
Apukám pár éve meghalt. Utána sem változott semmi. Testvéreim közül ketten még kiskorúak, öcsém még csak 12 éves. Édesanyám nem törődött vele soha igazán, egyértelműen hiányzik neki az anyai ölelés, de ezt hiába mondom anyámnak, nem változik semmi. Azt mondja, feláldozta az életét értünk, neki nincs már türelme foglalkozni velünk...
Azt mondja, most kezd el igazán élni, mert, most talált magának társat, akit viszont reggeltől estig ölelget, bármit megtesz neki, amit nekünk soha nem tett meg. Pl. érte megy éjszaka a munkahelyére, hogy ne kelljen sétálnia, de hugomat nem volt hajlandó a bankettjére elvinni, azt mondta "ott a busz"...Melyik gyereknek nem fájna ez?!
Minden nap vedelik a sört, láncba dohányoznak, de a gyerekekre soha nincs pénz, a cigarettát a házban szívják az asztmás öcsém mellett, és hiába mond nekik az ember bármit, nincs foganatja.
Hugom hipohonder lett, apukám halála miatt. Sokat sír, mert attól is fél, hogy édesanyánk nem túl egészséges életvitelének köszönhetően beteg lesz, de anyánk erre is csak legyint "ugyanmár".
Nem tudom elképzelni, hogy egy anya, hogy viselkedhet így a gyerekeivel? Nekem is van már egy gyermekem, de a nagymama vele sem törődik. Eddig azt hittem, hogy nem tudja kimutatni a szeretetét, de egy férfinak akkor mért tudja? Lehet, hogy a rossz élete miatt minket hibáztat valahol? Vagy csak egyszerűen nem tud minket emiatt szeretni?
Beszéltünk már vele erről többször is, de semmi. Csak azt hallja meg folyton, hogy szerintünk mindenért ő a hibás, és ő nem tud változtatni a dolgokon. Mit tegyünk? Kezd betelni nálam is a pohár!
Segítségét előre is köszönöm!
Üdvözlettel!
Bea

Kedves Doktornő,
Mi a véleménye, Citapramot kellene váltanom Floxetre,?
Miben külömbözik a két szer, kérem szíves válaszát.

Köszönettel.
Ferenc

Kedves Doktornő!

tegnap írtam Önnek és tudom, hogy az állandó szorongásom és beképzelt betegségeim mind a kapcsolatom miatt van, de nem tudom hogyan oldjam meg. Az anyósom nem lakik velünk, viszont mindenbe beleszól, már nem szoptatok, mert állandóan azt hallgattam, hogy nem eszik, nincs tejem, gyenege (akkor 2 hetes) a baba, mert mindig alszik, adjak neki tápszert...stb és addig mondta a férjemnek, hogy a végén már tőle is ezt hallgattam. Aztán ha sétálok vele, akkor az a baj, mert biztosan unatkozom (főzök, mosok, takarítok egyedül itthon), ha meg nem, akkor aza baj. Egy hónapot kórházban töltöttem áprilisban, mert túlhajtottam magam és majdnem koraszülött lett a baba, a férjem akkor teljesen átfordult, csak az anyját látja. Most már ott tartunk, hogy én tanárnő létemre nem tudtam egyedül bezélni az orvossal(sírtam a telefonba, hogy jöjjön el, igaz 100 km volt az út), meg miért jöttem el táppénzre már az elején, mert az milyen lehetett a munkáltatómnak! Ez normális dolog? mindig arra lyukadunk ki, hogy én nem tudom elviselni az ő családját és az anyját, de ha mondom, hogy jöjjön el minden nap meglátogatni a gyereket nyugodtan, akkor sem jön. Faluban lakunk és azt mesli mindenkinek az anyósom, hogy én itthon nem csinálok semmit, ez nekem nagyon fáj. A szüleimnek már azt ondtam ne jöjjenek, majd én megyek hozzájuk, mert úgy látom a férjem bánja, mert az ő anyja nem jön. Doktornő, én tele vagyok bánattal és sérelemmel, ez csak töredéke. Hogyan oldjam meg a helyzetet? Tiszetelettel: Kismama

Tisztelt Doktornő!
Pajzsmirigytulmüködésem van metothyrint szedek 3x1 szemet.Mellé rivotrilt 3x05 szedtem,mivel állandoan álmos voltam,ezért az orvos átváltott a xanax sr 2 mg retardra este 1 szem.3 hete szedem az első napokban éreztem mintha gyomorrontásom lenne,már fáj ég a gyomrom,szinte egész nap nem csak este amikor beveszem a gyogyszert.Szeretném Őnt megkérdezni,lehet a gyogyszertől ez a gyomorfájás égés? És már a fejem is zug. Ettől a gyogyszertől is álmos vagyok nappal. Sajnos csak augusztusban megyek vissza az orvoshoz.Nem tudom mit tegyek? Haggyam abba ? Vagy csőkkentsem ? Mi lehet a baj ? Válaszát és segitségét előre is köszönöm tisztelettel Zsuzsa

Kedves Doktornő!

10 hetes a csodálatos kislányom, de nem tudok felhőtlenül boldog lenni, mert életemet megkeseíti az anyósom és ebből fakadóan a férjem. A férjem a gyereket imádja, de engem szinte figyelembe sem vesz, állandóan veszekedik az anyja miatt velem. Úgy gondolom képzelt beteg lettem, szédülök, gombócot érzek a torkomban (valószínűleg sok a savam), szúr a mellkasom, a hátam és minden betegséget beképzelek magamnak. Mit tegyek? A férjemmel nem lehet beszélni, azt gondolja, hogy csakis neki van igaza, nem érdekli én mit mondok, nem hajlandó átgondolni sem. Alig van itthon, most vasárnap is dolgozik estig, én pedig majd összeesek a fáradtságtól. A válás az egyetlen megoldás vagy próbáljak valamilyen nyugtatót szedni?

Kedves Doktornő!
Lehet, hogy beteg vagyok. arra szoktam gondolni milyen jo lenne a kisbabakat kisgyerekeket megverni akik nem tudnak védekezni.néha szoktam is csipkedni meg odaverni egy kicsit nekik persze azert arra ügyelek hogy ne látszodjon meg.csak ilyen kicsi ártalmatlan csipkedes amire sir a baba. meg ralépni a lábára a 2 eves gyereknek.ez számomra élvezet hogy sír. szégyenlem de igy van.gondolom megérti hogy ezzel élőben nem merek elmenni orvoshoz főleg hogy ezt dokumentálnák is biztos. miert lehet ez? mert nem tudom iranyitani a gondolataim akkor mikor helyzetben vagyok hogy vigyaznom kell a tesom gyerekeire.ugy elvezem ha picit bántom őket ők meg sirnak. de ugyanakkor utana lelkiismeretfurdalásom van és félek mi van ha a tesom is ezt csinalja az én gyerekeimmel? mi van ha ez benne is benne van? es van megegy dolog. a sajat gyerekeimet sose bántanám, nem vertem meg őket de most a fiam már 13 éves és arra gondolok milyen jo lenne ha velem feküdne le először. egyedül nevelem őket.neha 1 agyban alszunk fiammal de nem volt semmi. ez nagyon gaz hogy nekem ilyen gondolataim vannak? most hogy ez utobbi előjött már kezdek megijedni. de annyira férfias a fiam , és irigylem a lányoktol őt. még szüz.mindent megbeszélünk jó a viszonyunk. és kislányom mikor serdült akkor is voltak ilyen vagyaim mikor láttam ahogy nő a melle mindig en szoktam fürdetni regen.most mar szegyenlős most már nem. de régen mikor mostam a pelyhesedő nemi szervet meg a mellkasat felizgatott ahogy nő a melle stb, de itt vissza tudtam fogni magamat es mondtam neki hogy nagylany kezd lenni most már egyedül kell mosdani. de ugy erzem valami megvaltozott bennem azota.egyre jobban csak a fiamra gondolok es ha ő akarná és bevezetnem a sexuális életbe. vajon más szülöknek is ez megfordul a fejükbe? felizgulnak sajat gyerekükre? biztos megbotrankozott rajtam de segitsegre van szüksegem kérem segitsen. üdvözlettel: beáta

Kedves Doktornő!

Felkerültek videók egy Bartos Cs István nevű emberről a netre, akinek mindenféle hülye dolgai vannak, és nem tudom eldönteni, hogy színjáték-e az egész, vagy ez tényleg ilyen idióta? A világ legnagyobb filozófusának tartja magát. Azt kell róla tudni dióhéjban, hogy már gyerekkora, elmondása szerint 6 éves kora óta alkoholista, és erős dohányos (napi 100 szál cigi), továbbá gyerekkora óta mindenféle mocskot eszik, például csigát nyersen, gazt, faleveleket stb. Valamint már egy jó ideje lószart szív cigibe csavarva, és ami a legjobb MŰANYAGOT zabál, mert neki "vasgyomra" van, és ezzel elmondása szerint a kapitalizmust emészti el leninista komcsi ÁVÓs nagyapja hagyatékaként. A műanyagot, és döglött állatok szőrét is elszívja pipában és cigiben. Egy tanyán lakik, és naponta bevedel 5 liter bort. A homlokát összetetoválta saját maga "hajpótlás" gyanánt.

Itt található róla egy videó, de nagyon sok videó van fönt a weboldalán, és az írásai is magáról, meg versei.

Itt egy jellemző videója:

http://www.youtube.com/watch?v=3NJBEntUXNA

itt pedig a weboldala:

http://moslekfozo.atw.hu

A kérdésem az lenne, hogy milyen diagnózist tudna erről az emberről felállítani?

Tisztelt Doktor Nő!
Ha szedek 150 mg-os velaxint reggel,este vehetek e be sandoz mirtazepint alvás céljából? A kettő együtt nem okoz gondot?

Köszönöm:Edit

Kedves Doktornő!

A férjem kicsit ferdítős, nagyzolós, paranoiás ember, aki alkoholproblémákkal, szív-és érrendszeri gondokkal, gyomorpanaszokkal és alvászavarral küzd. E két dolog ok okozati összefüggésben van? Létezhet az, hogy a hazugságai nyomasztják? És az normális, hogy 5 év után egyik nap elköltözik, majd két hónap múlva összeköltözik egy nővel, akivel együtt vigyáznak a gyerekekre, együtt fürdetik este, és fektetik? Jó ez egy 3 éves gyereknek? Nem fog megzavarodni? Ezért pisil és kakál be újból? Mit tehetek én, hogy a gyerekeknek könnyebb legyen a helyzet elfogadása?

Válaszát előre is köszönöm,

Kata

Tisztelt Doktor Nő
Nekem lenne egy olyan problémám hogy eláló fülem van mivel 18 éves vagyok és tanulok ezért nincs rá anyagi lehetőségem hogy megmüttesem magam.De hallotam hogy ha valaki emiatt depreszios akkor ingyen megoperálják.Megszeretném kérdezni hogy hol lehet eszt a papírt megszerezni.
Válaszát előre is köszönöm
Tisztelettel:András